Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

séről a főelemi iskola épületében gondoskodtak.

130 Ezzel vette kezdetét a koedukációtól mentes önálló leányiskola kialakítása. A főelemi iskola meglevő három osztálya mellé a IV. osztályt 1856-ban nyitották meg, s ezzel egyidőben az épületet átalakították, illetve kismértékben bővítették.

131 A tantermek számának bővítését a tanítói lakások terhére, azok felszámolásával végezték. A helytartótanács 1856. szeptember 27-én jóváhagyta a városi fenntartásban működő főelemi iskola tanítóinak fizetésére és egyéb járandóságára vonatkozó felterjesztést. A jóváhagyott kimutatás szerint a négy főelemi és egy leányosztály tanítóinak jár évi 400—400 forint készpénzben, 80 forint lakbér és 5 öl tölgyfa, a leány osztály második nőtanítójának (segédtanító) évi 300 forint és 3 öl tölgyfa. A rajztanító járandóságát évi 200 forintban állapították meg.

132 A tanítói fizetések emelésekor a közgyűlés kimondta, hogy a főelemibe járó gyermekektől addig szedett — a rajz és kézimunka oktatásáért járó — 1—1 forint fizetését megszünteti. Nem intézkedett viszont a rendes tandíjról, ami tanulónként évi 1 forint volt. A tandíj fizetését igazságtalannak tartotta a közgyűlés. Ezért határozatilag kimondta annak megszüntetését is. Az oktatáshoz szükséges eszközök megvásárlását ezt követően a város vállalta.

133 1859. november 27-én a megyei hatóság sürgette a második leány osztály megnyitását és egy önálló női tanítói állás szervezését. Egyben panaszt tett Fellner Antal tanító ellen, aki a fegyházban működő iskolában is tanít, s emiatt a leányiskolát elhanyagolta.

134 A második leány osztály 1860-ban már működött. A városi összesített statisztika a főelemi tanoda épületében létező kétosztályú leány tan oda növendékeiről ad számot.

135 A Müller Mihály igazgató által készített — a városi iskolák táblázatos — kimutatásban Bach Ferenc az első, Medgyessy Antónia a második leányosztály tanítója, lmrey Amália pedig mint altanítónő szerepel.

136 Peitler Antal váci megyés püspök 1860. március 20-án kelt levelében az alsóvárosi alelemi tanoda túlzsúfoltsága miatt sürgette a segédtanítói állás megszervezését, az osztály kettéválasztását.

137 A közel 200 fiú- és leánytanulót számláló alsóvárosi alelemi osztály szétválasztására vonatkozó adatok hiányoznak. A városokban szervezett főelemi iskolák tanítóképző és gyakorlóiskolai feladatokat is elláttak. A váci főelemi vizsgabizottsága 1861. június 14-én tanítói bizonyítványt adott Szabados István 24 éves cibakházi kántornak, miután a szóbeli és írásbeli vizsgát sikerrel letette. A tanítói bizonyítványt Müller Mihály egyházmegyei iskolai főfelügyelő és Zajcsek János „tanítóképezdei" igazgató tanár írta alá.

138 Korszakunkban továbbra is jellemző a magániskola amely főként a leánytanulók nevelésére, oktatására szerveződött. A város 1852-ben a szükséges bizonyítványok bemutatása után engedélyezte Krömming Albina kisasszonynak, hogy Slapák Lajos házában megtelepedjen és leánytanulókkal foglalkozzon.

139 1859-től Krenedits Matild okleveles tanítónő magániskoláját látogatták a város módosabb polgárainak gyermekei, közel félszázán.

140 Tananyaga megegyezett a főelemi tananyagával, de teljes délutáni elfoglaltság mellett a női munkák oktatása is folyt.

141 A városban letelepedett zsidó családok egy részének gyermekeit az 1851. augusztus 9-én kelt vármegyei összeírás szerint Lefler Simon és Anhalt Dávid magánintézetében tanították.

142 A város lassan fejlődő kézműipara számára az utánpótlást a vasárnapi hittani és rajziskola biztosította. A vasárnap inasiskola a főelemi épületében 311