Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

séről a főelemi iskola épületében gondoskodtak. 130 Ezzel vette kezdetét a koe­dukációtól mentes önálló leányiskola kialakítása. A főelemi iskola meglevő há­rom osztálya mellé a IV. osztályt 1856-ban nyitották meg, s ezzel egyidőben az épületet átalakították, illetve kismértékben bővítették. 131 A tantermek szá­mának bővítését a tanítói lakások terhére, azok felszámolásával végezték. A helytartótanács 1856. szeptember 27-én jóváhagyta a városi fenntartás­ban működő főelemi iskola tanítóinak fizetésére és egyéb járandóságára vo­natkozó felterjesztést. A jóváhagyott kimutatás szerint a négy főelemi és egy leányosztály tanítóinak jár évi 400—400 forint készpénzben, 80 forint lakbér és 5 öl tölgyfa, a leány osztály második nőtanítójának (segédtanító) évi 300 fo­rint és 3 öl tölgyfa. A rajztanító járandóságát évi 200 forintban állapították meg. 132 A tanítói fizetések emelésekor a közgyűlés kimondta, hogy a főelemibe járó gyermekektől addig szedett — a rajz és kézimunka oktatásáért járó — 1—1 forint fizetését megszünteti. Nem intézkedett viszont a rendes tandíjról, ami tanulónként évi 1 forint volt. A tandíj fizetését igazságtalannak tartotta a közgyűlés. Ezért határozatilag kimondta annak megszüntetését is. Az okta­táshoz szükséges eszközök megvásárlását ezt követően a város vállalta. 133 1859. november 27-én a megyei hatóság sürgette a második leány osztály megnyitását és egy önálló női tanítói állás szervezését. Egyben panaszt tett Fellner Antal tanító ellen, aki a fegyházban működő iskolában is tanít, s emiatt a leányiskolát elhanyagolta. 134 A második leány osztály 1860-ban már működött. A városi összesített statisztika a főelemi tanoda épületében létező kétosztályú leány tan oda növendékeiről ad számot. 135 A Müller Mihály igaz­gató által készített — a városi iskolák táblázatos — kimutatásban Bach Fe­renc az első, Medgyessy Antónia a második leányosztály tanítója, lmrey Amá­lia pedig mint altanítónő szerepel. 136 Peitler Antal váci megyés püspök 1860. március 20-án kelt levelében az alsóvárosi alelemi tanoda túlzsúfoltsága miatt sürgette a segédtanítói állás megszervezését, az osztály kettéválasztását. 137 A közel 200 fiú- és leánytanulót számláló alsóvárosi alelemi osztály szétválasztására vonatkozó adatok hiá­nyoznak. A városokban szervezett főelemi iskolák tanítóképző és gyakorlóiskolai feladatokat is elláttak. A váci főelemi vizsgabizottsága 1861. június 14-én tanítói bizonyítványt adott Szabados István 24 éves cibakházi kántornak, mi­után a szóbeli és írásbeli vizsgát sikerrel letette. A tanítói bizonyítványt Mül­ler Mihály egyházmegyei iskolai főfelügyelő és Zajcsek János „tanítóképezdei" igazgató tanár írta alá. 138 Korszakunkban továbbra is jellemző a magániskola amely főként a leány­tanulók nevelésére, oktatására szerveződött. A város 1852-ben a szükséges bi­zonyítványok bemutatása után engedélyezte Krömming Albina kisasszonynak, hogy Slapák Lajos házában megtelepedjen és leánytanulókkal foglalkozzon. 139 1859-től Krenedits Matild okleveles tanítónő magániskoláját látogatták a vá­ros módosabb polgárainak gyermekei, közel félszázán. 140 Tananyaga megegye­zett a főelemi tananyagával, de teljes délutáni elfoglaltság mellett a női munkák oktatása is folyt. 141 A városban letelepedett zsidó családok egy részének gyermekeit az 1851. augusztus 9-én kelt vármegyei összeírás szerint Lefler Simon és Anhalt Dávid magánintézetében tanították. 142 A város lassan fejlődő kézműipara számára az utánpótlást a vasárnapi hittani és rajziskola biztosította. A vasárnap inasiskola a főelemi épületében 311

Next

/
Thumbnails
Contents