Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
nyomóvezeték. A víztermelés bővítéséért 1948—1952 között 12 kút létesült. A város szétválasztó rendszerű csatornahálózatának építése a két világháború között kezdődött meg. 1945-toen a szennyvízhálózat hossza 16,2 km, a mechanikus ülepítő kutak, a hozzá tartozó átemelő rendszerrel 2500 m 3 /nap teljesítményű. 1954-ig a felszabadulás után csak kisebb hálózatbővítésre került sor, ennek következtében a csatorna hosszúsága 18,7 km lett. 304 A felszabadulást követő első évtized lakásépítése nem volt jelentős, 1945— 1958 között mindössze 353 új lakás épült. 305 1954-ben, az első tanácstörvényt a második — az 1954. évi X. te. — módosította, fejlesztette tovább. A törvény a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek önálló hatósági jogkörét rendezte. Az önállóság fokozottabb megoldásával az önálló várospolitika kialakítására nyílt lehetőség. A tanácsi feladatkörök ezt követően a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységre; valamint az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok helyi megvalósításban való részvételre is kiterjedtek. így a városépítési feladatok rangsorolása 1955-ben változott, bár még ekkor sem volt meg az üzem- és városfejlesztés kívánt egyensúlya. Ezt — az ellentmondásai ellenére is sokat ígérő — dinamikus fejlődést zavarta meg az ellenforradalom. Viharos események zajlottak le Vácott. Az október 23-át követő napokon megbénult a gazdasági élet, a 'létrehozott ellenforradalmi Nemzeti Bizottság a demokratikus intézmények és intézkedések sorát szüntette meg. Október 27-én a Váci Fonó és a Könnyűipari öntöde kivételével leváltották a gyárak vezetőit és megkezdődött a kommunisták üldözése. A termelés dezorganizálódott és a legtöbb helyen leállt. Az államigazgatás jobbra tolódott. Az ellenforradalmi Nemzeti Bizottság a rendőrség feloszlatásához és az ugyancsak ellenforradalmi nemzetőrség hatalmának kiépítéséhez kezdett hozzá. A város forradalmi erőd az ellenforradalom határozott felszámolását 1956. november 12-ig elvégezték. Tizenkettedikétől már dolgozott a városi tanács végrehajtó bizottsága is. A város gazdasági élete ettől az időtől kezdve konszolidálódik. A „váci Összmunkás tanács" elfogadta a munka felvételére vonatkozó javaslatot. A gyárak, üzemek és tanulóintézetek munkája azonban csak november 19-én kezdődött. December elején már arról szóltak a jelentéseik, hogy minden üzemben felvették a munkát. A tanácsi apparátusból is eltávolították az ellenforradalmárokkal lepaktáló végrehajtó bizottság elnökhelyettesét és titkárát, helyükre megbízható, a forradalomhoz hű embereket állítottak. 306 Gondoskodtak a város ellátásáról is, igaz, hogy csak 8 napig, de elegendő mennyiségű élelmiszer állt raktáron: burgonyából, rizsből, zsírból. 307 November végén már valamennyi váci üzem dolgozott. A munkát a forradalmi munkástanácsok irányították. A parasztságot arra ösztönözték, hogy maga készítse el tervét. A november 28-i rendkívüli vb-ülés kimondta, hogy nem létezhet és nem hozhat határozatot a vb-n kívül más államhatalmi szervezet. Ekkor döntöttek arról, hogy felülvizsgálják a Nemzeti Bizottság összes határozatát. Az ellenforradalom ideológiai „helyretétele" is ekkor vette kezdetét. 308 Azonban a politikai konszolidáció még nem volt olyan mértékű, hogy az ellenforradalmi erők ne tudták volna végrehajtani a december 12—13-i általános sztrájkot. A gyáraik, üzemek kommunistái egységesen lépték fel a sztrájk ellen, míg az ellenforradalmár munkástanácsok a sztrájk mellett agitáltak; azonban ezek a munkástanácsok sem voltak egységesek: az Egyesült Izzó váci gyáregységének munkástanácsa határozottan a sztrájk ellen foglalt állást. 563
