Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Vácott is, miként az egész országban természetesen a kommunisták voltak azok, akik az MSZMP megalakulását kezdeményezték. A gyárak, üzemek pártszervezetei nem egyidőben alakultak: 1956. decemberben a FORTE-ban és a Hajógyárban, 1957 februárjában a Bélésárugyárban, április elején a Finomfonóban alakult meg. A FORTE és a Dunai Hajógyár dolgozóinak 30%-a lett párttag. Jelentős előrehaladás volt, hogy a kommunista ifjúsági szövetség felsőbb kezdeményezés nélkül rendezte sorait; elsőnek ott, ahol erős pártszervezet működött, így a FORTE-ban, a Váci Fonógyárban. A gyárak, üzemek 1957ben mar mindenütt teljes kapacitással dolgoztak, úgy, hogy a város üzemei az 1957. I. negyedévi tervüket — a Duna Hajógyár kivételével — teljesítették, illetve túlteljesítették. Ennek ellenére az üzemekben még sok zavaros nézettel találkoztak. A város vezetői is mindent megtettek, hogy a legfontosabb élelmiszerekből — lisztből, sóból, cukorból — állandó raktárkészlet legyen. Egyedül zsírhiány mutatkozott, azonban a zsírt olajjal pótolták. Szén és fa is volt a központi raktárakban.

309 A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának felügyelete és ellenőrzése alá tartozó vállalatok és egységek tervszerűen gazdálkodtak 1957 első negyedévében. Végül is az ellenforradalom okozta kár az üzemekben 22 478 000 Ft volt, ebből a termelés nélkül kifizetett bér 1 679 000 Ft-ot, a termeléskiesésből eredő kár 20 799 000 Ft-ot tett ki.

310 A város forradalmi erői hamar rendezték soraikat: november 17-én mintegy 40 kommunista szervezetten vette fel a harcot. A párt 'megalakulását 37 taggal december 7-én hajtották végre. 1957. május 1-én már 17 pártalapszervezetben 620 párttag volt, akiknek 45%-uk a felszabadulás előtti, illetve az 1946-os párttag. Származás szerint 85%-úk munkás, 2%-uk paraszt, 1%-uk értelmiségi; foglalkozás szerint 71%-uk munkás. 1957. december 31-én a pártnak már 904 tagja és tagjelöltje volt; közülük 265 nő, 30%. 1959-ben már 33 alapszervezetben 1100 tag, 1960-ban 49 alapszervezetben 1689, 1962-ben 89 alapszervezetben 2670 tag volt. A tömegszervezetek közül a KISZ az 1957-es márciusi határozatot megelőzően, először a mezőgazdasági technikumban alakult. Cselekvő aktivitásukra már 1956 decemberétől lehetett számítani. 1962-ben a város 27 KISZ-szervezetében — amelyből 16 üzemi és 6 az iskolai — 931 tag volt, ebből 502 férfi. Hamar rendezte sorait a Hazaifas Népfront Városi Bizottsága, a Nőbizottság és a Vöröskereszt.

311 A várospolitika előtérbe kerüléséért és a modern várospolitikai elvek kialakításában az 1956-os októberi események után jelentős szerepet játszott az MSZMP Városi Bizottsága, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A várospolitika, városfejlesztés ettől az időtől szinte minden végrehajtó bizottsági ülés és tanácsülés témájaként szerepelt.

312 A törekvés egyértelműen a gazdaságpolitika és várospolitika egységes fejlesztése. Az 1957. november 12-én tárgyalt 1958. évi költségvetés 19 334 000 Ft bevételt és ugyanennyi kiadást irányzott elő.

313 A tanácsok gazdasági önállósága eleve nem diktált kiadási kereteket, hanem szabad lehetőséget engedett a feladatkörökön belül, ha a szükséges kiadásokhoz a bevételt előteremti. Az államigazgatási egységet a bevételi forrárok jobb kihasználására, a rejtett tartalékok felkutatására serkentette. A városi tanács a város költségvetését — az előző évek gyakorlatától eltérően — még a felügyeleti szerv jóváhagyása előtt tárgyalta meg és fogadta el. A demokratikus centralizmus elve itt és így érvényesült a legjobban. Ezek az intézkedések pedig hatalmas lökést adtak a városfejlesztés gazdaságosabb végrehajtására.

314 564