Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

törvény alapelveiből, hogy a tanácsok a közéleti demokratizmus szervezői, és a cselekvő államigazgatási munkához nyitnak utat; új közigazgatási munkastílust, az aktív szocialista közigazgatás munkastílusát fejlesztik ki. Az új rend követelte, hogy a régi, passzív közigazgatás helyett aktív, széles bázison nyugvó, szervező közigazgatás működjön. Az ideiglenes Városi Tanács 1950. augusztus 15-én alakult meg,

294 amikor a működési feladatokat is meghatározták: „Az államigazgatás a széles dolgozó tömegek bevonásával fog történni, tehát alkalmassá tesszük a Népköztársaságunk államgépezetét annak a feladatnak a betöltésére, amely a munkások és a dolgozó parasztok államára a szocializmus építésében hárul." Kimondták: „A tanács a város gazdasági irányító szerve" és „be kell vonni a dolgozókat az államigazgatás munkájába". Ekkor került sor a 80 rendes

295 és a 41 póttanácstag, valamint a 11 tagú végrehajtó bizottság névsorának ismertetésére. A végrehajtó bizottság megalakulása után a vb megválasztotta tisztségviselőit.

296 A következő napon, augusztus 16-án a végrehajtó bizottság ülésén, a „tanácsi hivatali szervezetben működő titkárság és osztályok felállításának ügye" szerepelt. A titkárság 8, a pénzügyi osztály 28, az igazgatási osztály 17, az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály 8, az építészeti és közlekedési osztály 4, az oktatási, a népművelési és közegészségügyi osztály, valamint a népjóléti osztály 10, a terv^statisztikai és munkaerő-gazdálkodási csoport három dolgozót foglalkoztatott.

297 Az 1950. szeptember 15-re összehívott vb-ülés feladata a választási névjegyzék összeállításának előkészítése volt, ugyanis a végleges választói névjegyzéket szeptember 26-ra kellett elkészíteni. A tanács tagjainak választása 1950. október 22^én került sorra. A város 13 166 választó polgárából 12 918 (98,4%) adta le szavazatát (5810 férfi és 7108 nő). A 248 nem szavazó közül 79 férfi és 169 nő volt. A szavazatok 99,7%-át (12 858) a népfrontra adták. A népfront ellen 52 szavazat (18 férfi és 34 nő), az érvényes szavazatok 0,3%-a szólt. Az érvénytelen szavazatok száma 8 volt.

298 A terület irányítását, az államapparátusi feladatok végzését teljes mértékben átvette az ideiglenesen megalakult városi tanács. Egy sor vállalat alakulását hagyta jóvá — Váci Kertészeti Vállalat, Váci Vágóhíd és Jéggyár Vállalat, Váci Vendéglátóipari Vállalat — a „gazdasági lehetőségek jobb és helyesebb kihasználásáért". A tanács gondoskodott a vállalatok alapítóleveleinek kibocsátásáról.

299 A megalakult tanács tagjai döntöttek az 1951. évi költségvetésről. Jellemző volt, hogy első döntései között a Duna-part, a Fő tár, a sétányok, a parkok, a játszóterek rendbehozatala és fejlesztése (60 000 Ft); a városi utcák, utak, terek és hidak kiépítése (400 000 Ft), a közvilágítás fejlesztése, javítása (100 000 Ft), a szociális otthonok, óvodák bővítése, fejlesztése (140 000 Ft), az általános iskolák berendezése és modernizálása (250 000 Ft) szerepelt. A költségvetés saját bevételi forrásait 4 millió Ft-ban állapították meg.

300 Az 1951. évi városfejlesztés költsége 9 300 000 Ft volt, amelynek jó részét a népoktatás, az egészségügy, a népművelés és a szociálpolitika tette ki.

301 Az 1951-es városi költségvetés a következő volt: a bevétel 5 331286 Ft, a kiadás 5 314 570 Ft.

302 1954-ben új városrendezési tervek születtek: utak, hidak építésére, átépítésére került sor. Az 1952-ben létrehozott Váci Köztisztasági Vállalat új gépekkel gazdagodott. Részletes rendezési terv készült a Fő út és a Duna-part közötti, Kisvác és a Diadal tér közötti területről, valamint Deákvárról.

303 Jelentős volt az élet többi területén végbement fejlődés: a városi vízműhálózat bővítése 1948-ban kezdődött, ekkor 3,2 km hosszú nyomvonalon épült ki a fő-