Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

lett. Alapszervezet a város központjában, az Alsóvárosban, Kisvácott, Deákváron, a Szövőgyárban, a Bélésárugyárban, a Salzmanban, a Fonógyárban, a Haramerliben, a FORTE-iban, a Horganyhengeriműben, a Malerdnal, a Büntetőintézetben, az OTPban, a Városházán, a MAV-nál és a Postánál alakult.

290 Az MDP-nek 1948 júniusában 2844 tagja volt. Augusztusban új titkár választására került sor. Az új titkár Kovács Károlyt váltotta fel, aki az MKP városi titkári funkcióját töltötte be.

291 Ezzel az eseménnyel Vác életének jelentős korszaka zárult le. Hosszú, kemény harcban győzött itt is a proletárdiktatúra. A város közigazgatását az MDP megalakulása után továbbra is a képviselőtestület vitte. A város — első korszakának végéig — jelentős eseményeket hajtott végre: 1948 őszén államosított iskoláikban folytatódott tovább a tanítás, mint ahogyan államosított gyárakban, üzemekben folytatódott tovább a termelés. A városfejlesztés életében sem következtek csendes éveik: jelentős építkezéseikkel, fejlesztésekkel zárultak az esztendők. Főleg tervek készültek. A képviselő-testület 1948. december 19-i ülésén a város új, átkelési útvonalát jelölte ki, amely szerint a főforgalmi úthálózat a Földvári tér — Szabadság u. — Damjanich tér — Csányi krt. — Ambró u. — Rákóczi u. — Árpád u.

292 A városnak, a múlt örökségéből óriási feladatokat kellett megoldania. A városfejlesztés jelentősebb beruházásai az első hároméves terv idejére estek. Ez alatt az időszak alatt a város életében tizenegy beruházás valósult meg. Az első feladatok közé tartozott a Gombás-patak szabályozása, s ezzel párhuzamosan elkészült az alsóvárosi árvízvédelmi töltés. Víztelenítették a temető úti aluljárót, ugyanis évről évre több méteres iszap tette napokig járhatatlanná, esőzések, felhőszakadások idején. A kettős völgyzáró gát építése 163 000 Ft-ba került. Megépült a város második főútvonala, amelynek tervét a képviselő-testület 1948. december 19-i ülésén határozták el. A 2,6 km-es új út 2 millió Ft-ba került. A Földvári téren 600 m betonút és az Árpád utca kövezetlen részének építése 320 000 Ft-ba került. Az elpusztult Mária-udvari fahíd helyére vasbeton híd épült. A budapesti országutat összekötő hidat 6 méterről 15 méterre szélesítették. Újjáéledt a váci révátkelés, a korszerű kikötő építésével és korszerű járművek beszerzésével. Négyszázezer forintba került a régi közvágóhíd felújítása, új felszerelésekkel való ellátása. A városi szemétszállításhoz két teherautót és négy utánfutót szereztek be. A Népfürdő — amely az ország egyik legszebb fekvésű nyári fürdője lett — jelentős társadalmi munkával — 600 000 Ft-ért készült el. Hétszázezer forintot fordítottak a szociális otthon bővítésére, a deákvári óvodát napközi otthonná alakították át. Az öntő-ipariskola új öntőcsarnokkal, iparvágánnyal, raktárakkal és sportteleppel, 4 millió Ft-ba került. A hároméves terv beruházásaira 8 millió Ft-ot fordítottak.

293 A hároméves terv lezárásával új korszaka kezdődött a városnak, amelyet nemcsak az ekkor bevezetésre kerülő első ötéves terv jelöl, hanem a közigazgatásnak új alapokra való helyezése is. 7.2. VÁROSÉPÍTÉS ÉS VÁROSPOLITIKA A VÁROSI TANÁCS MEGALAKULÁSÁTÓL (1950—1975) A város önkormányzati testülete — a képviselő-testület — még 1949-ben kimondta feloszlását. A városi tanács megalakulása már a következő évre esett: az első tanácstörvény, a helyi tanácsok megalakulásáról, működéséről szóló 1950. évi 1. ez. törvény május 18-án lépett hatályba. Egyértelmű volt e keret-