Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

gyárban, öt évvel később már 69. A gyár dolgozóinak több mint a fele 1971ben brigádban dolgozott. Az 1954-ben létrehozott Dunai Hajógyár az 1962-ben trösztösített Magyar Hajó- és Darugyár gyáregysége lett. A gyár dolgozóinak száma 816 volt; a termelési érték pedig 121 334 000 forint. 1968-ban a gyárban 900-an dolgoztak, a termelési érték pedig elérte a 153 403 000 Ft-ot, ebből 94 900 000 Ft értékű áru készült exportra. A gyáregység speciális folyami és tavi hajókat, sporthajókat, tengeri hajókhoz mentőcsónakokat, Diesel-tengerjáróikhoz hajókéményeket gyárt. Ebben a gyárban készül a világon a legtöbb oldalkocsi: 1960ban 5410 darabot, 1968-ban pedig már 19 958 darabot készítettek. 1968-tól megrendelőinek konténereket is szállít, ebből 1969-ben 500 darabot készített. Az 1970-es évek elején exportjának 90%-a szocialista országokba irányult. Termékeit főleg Szovjetunióba, Dániába, Romániába, Lengyelországba, Egyiptomba, Jugoszláviába, Bulgáriába, Guineába, Norvégiába, Kubába, Svájcba és Olaszországba szállítja. Jelentősen nőtt a gyár állóeszközértéke: az 1954. évi 8 112 000 forintról 1968-ra 87 000 000 forintra. Az 1957-ben a Vácott dolgozni kezdő Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Tv-képcső- és Alkatrészgyára 1962-ben 1400 dolgozót foglalkoztatott. Az 1962. évi termelési érték 300 000 000 forint. Az első képcső 1959-ben készült el, és 1962. szeptember végéig 200 000 darab hagyta el a gyárat. Számottevő eredményt értek el az önköltségcsökkentésben: 1961-foen a nagy képcsövek önköltségi ára 1200 Ft volt, 1962 szeptemberében pedig 1000 Ft. A kisebb méretű képcsövek gyártási költsége 120 Ft-tal lett kevesebb. A selejtet egy év alatt 20%-ról 10%-ra szorították vissza; ez különösen akkor mond sokat, ha tudjuk, hogy 1% selejtcsökkenés 3 millió forintot jelent. 1963-ban 1600 dolgozót foglalkoztattak, köztük: 1372 munkást, 129 műszakit és 99 adminisztrátort. Az 1962. évi gyártási profil a következő volt: Átmérő Fok Kis képcső 17 coll 90 Nagy képcső 21 coll 90 21 coll 110 23 coll 110 A termelési érték az 1964. évi 368 millió Ft-ról 1967-re 369 millió Ft-ra nőtt. 1966-ban az export 11 100 000 Ft-ot tett ki. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. sz. Gyára 1959-ben két üzem összevonásából alakult. Az 19514)en létrehozott Dózsa György úti telepen textilgépek és alkatrészek gyártása folyt, a Temető utcai telepen pedig vasöntvényeik készültek. 1959-4>en forgácsolócsarnok épült, bevezették a légdöngölést és új darukat helyeztek üzembe. 1963-ig új technológiával, helyi formázással öntőminták javítása, fa-, fém- és műanyag minták gyártása folyt. 1963-ban a forgácsolócsarnok kapacitása új gépek üzembe állításával megduplázódott. Beruházásra 1962-ben 4 445 500 Ft-ot, 19644эеп 6 898 800 Ft-ot fordítottak. A munkáslétszám 1963-ban 600 volt, amely alig változott. A gyáregység 1959-ben 2115 tonna, 19674>en 3677 tonna vasöntvényt készített. Az évi mozgatott anyag mintegy 10 000 tonna. A termelési érték az I. ötéves terv végi 31 millió forintról a II. ötéves terv végére kétszeresére emelkedett. A Híradástechnikai Anyagok Gyára alapítótervét 1953-ban kapta meg. 1954-ben azzal a céllal alakult a kohászati üzem helyén, hogy a híradástechnikai iparnak kohászati termékeket gyártson; azonban a befektetés nem lett 516