Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

4045 dolgozót foglalkoztattak .Az augusztusi tervet összességében 106%-ra teljesítették. Az üzemek, gyárak 91%-os tervszerűséggel dolgoztaik. Egy munkás 6667 Ft termelési értéket állított elő és a 100 Ft-ra jutó termelési érték 818 Ft volt. A selejt 3%. Száz százalék alatt 547 dolgozó végezte munkáját. A bevezetett és az elfogadott újítások száma 54 volt.

91 e) Az ipari fejlődés 2. és 3. szakasza: az 1950-es, ül. az 1960-as évek közepétől E korszakban teremtették meg a vállalati gazdálkodás alapjait; lényegesen csökken a tervutasítások száma és ekkor került sor a nyereségrészesedési rendszer bevezetésére. Ez alatt az időszak alatt jelentősen növekedtek a reálbérek. Az itt jelzett tendenciák teljesebb kibontakozása az 1960-as évek utolsó éveiben következett be; ez a szakasz a gazdaságirányítás új rendszere; amikor jelentősen nőtt a vállalati önállóság, a vállalati vezetők felelőssége és az átlagbér helyére a bértömeg-gazdálkodás lépett. Az 1968. január 1-én életbe lépett árreform rendkívül sokat tett a termelés valóságos társadalmi költségeit tükröző árak kialakításáért. A város iparának munkaerő-foglalkoztatottsága 1955 februárjában és 1956 áprilisában a következő volt: Termelőegység 1955. 1956. Kötöttárugyár 850 833 Bélésgyár 446 379 Fonógyár 347 340 FORTE 507 516 Dunai Hajógyár 600 658 Könnyűipari öntöde 344 323 Tatarozó Vállalat 528 472 Híradástechnikai Anyagok Gyára 185 200 Mészhomok Téglagyár 64 61 Jelentős volt a gyárak, vállalatok terven felüli vállalása: a Finomfonó 1955 februárjában terven felül 12 000 km fonal készítését vállalta; a Mészhomok Téglagyár 199 200 tégla helyett 277 990 darabot készített; ugyanakkor a Kötöttárugyárban, a körhurkolóban bekövetkezett minőségi romlás az egész üzem munkájára kihatott. 1955-ben 21 új nagyteljesítményű gép érkezett az NDK-ból, és a szárítás nehéz fizikai munkáját is hazai gyártmányú szárítógépek végezték. A trikókonfekció elavult gépparkjának gépcseréje is tovább folytatódott, új, modern hazai és import varrógépekkel. Ezeknek az intézkedéseknek az ellenére, egy 1955. július 15-i jelentésben a gyár lemaradásáról olvashatunk, ugyanis alkatrész hiányában több varrógép is állt. 1955 augusztusában a Bélésárugyárban az áruátvétel lassúsága miatt volt 1,5%-os a lemaradás. A Híradástechniikai Anyagok Gyárában a kevés alapanyag miatt a fehér fém gyártása területén volt nehézség és megfelelő mennyiségű forrasztóón sem állt rendelkezésre. 1955. december 6-ig a Váci Fonógyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Könnyűipari öntöde és a Váci Tatarozó Vállalat teljesítette éves tervét. A Dunai Hajógyár lemaradása anyaghiány miatt következett be, a Forténál pedig a tervbe vett kisméretű papír szerepelt, és ennek teljesítése nehezebb, mint az általános vagy nagyobb méretűé. A gyár 1955 végén 1 933 000 m

2 fotópapírt és 319 000 m

2 filmet gyártott.

92 511