Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
A gyáripar egészséges fejlődését, a termelés folyamatát akasztották meg az ellenforradalom eseményei, amelyeik a következő károkat okozták: nélkül kif. /. me ^ S " Rombolás Összesen Termelőegység bér Kieses 1000 forintban Kötöttárugyár 1679 20 799 — 22 478 Bélésszövőgyár 976 4 296 — 5 272 Fonógyár 635 5 692 976 7 303 Pamutfonó 1036 3 840 — 4 876 FORTE 389 5116 — 5 505 Dunai Hajógyár 2481 5 862 — 8 343 Híradástechnikai Anyagok Gyára 664 5 367 — 6 031 Könnyűipari öntöde 1055 195 — 1250 A konszolidáció napjai 1956—1957 fordulójára estek. Az ellenforradalom okozta károkat az üzemek 1957 nyarára-végére a tervszerű, ütemezett termelés következtében kiheverték. A termielés szorgalmazói, a vezetés segítői és a mindenre figyelő felelős közhangulat megteremtői a kommunisták voltak. A gyárakban, üzemekben legkésőbb 1957 nyarára már mindenütt megalakultak az alapszervezetek. 93 Az 1957-es esztendőben megtörtént az ipari üzemek talpraállása: a Fonógyár 1957-ben élüzem lett. A Könnyűipari öntöde 1956 előtt veszteséges vállalat volt, majd 1957-ben 1 300 000 Ft állami támogatást kapott, aminek következtében már év végére, jó gazdálkodása eredményeként, 23 nap nyereséget fizethetett! 1957 végén lemondot a további állami támogatásról és 1958-ban — állami támogatás nélkül — átlag 24,1 nap nyereséget fizetett. 1959-ben a pártkongresszusi versenyben 348 000 Ft értékű anyagot takarított meg; tervét 1959. I. félévében 129%-ra teljesítette. A gyár 7 millió forint értékű beruházást hajtott végre, új gépeket, mosdót, fürdőt, üzemi konyhát kapott; és amíg az öntödei selejt országos átlaga 8—10%, addig itt 4,2%. Az alkatrészrészleg 0,8% selejttel dolgozott. Két év alatt 3 prototípust készítették a textiliparnak, (amelyből sorozatgyártás vált. Az öntödében egy intő 1956-ban havonta átlagosan 4,27 t, 1959-ben 6,12 t öntvényt készített. Egy tonna öntvény önköltsége változatlan áron számítva 4220 Ft-ról 3960 Ft-ra csökkent. A FORTE-ban 1957-ben indult meg a munkaverseny. 1959-ig háromszor lett élüzem, és elnyerte a Minisztertanács Vándorzászlaját. 1958-ban rekorderedményt ért el: 2 200 000 m 2 fotópapírt készített. 19594>en a gyár önköltségmegtakarítása a kongresszusi versenyben 1 731 000 Ft volt. 1957-ben Vác új gyárat alapított. A Honvéd utcai laktanya helyére települt az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Tv-képcső- és Alkatrészgyára. Az átalakításra, a felszerelésre 55 millió Ft-ot fordítottak. 1957 márciusában 97 dolgozót foglalkoztattak; 23 dolgozó az izzólámpa gyártását tanulta meg; majd az 1957-ben ismertetett minisztertanácsi rendelet (alapján a gyáregység feladata a tv-képcsövek előállítása lett. A gyártás 1957 végén kezdődött, és a gyár 1959-re Európa legkorszerűbb tv-képoső-előállító üzemévé vált, több mint ezer dolgozóval. A Hajógyár 1959-re jól dolgozó vállalattá lett, jelentős eredményeket ért el az önköltségcsökkentésben. A 150 személyes vízibuszoknál az önköltséget 13,7%-kal szorították le. A Bélésárugyár elérte a napi 28 millió 512
