Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

termelést bővítő beruházásra: 1954-ben elkészült az új kikészítő szárazüzem és megtörtént az üzemépület födémcseréje.

84 A Bélésárugyár 1954 augusztusában 100%-ra teljesítette termelési tervét. Egy munkás 1367 Ft termelési értéket állított elő. Nyolc újítást vezettek be és négyet fogadtak el. Az első ötéves terv ideje alatt két nagy jelentőségű beruházás valósult meg: 1950-ben nyolclakásos lakóépületet és üzemorvosi rendelőt adták át, 1952-ben pedig 20 férőhelyes bölcsőde és 42 férőhelyes napközióvoda építése fejeződött be.

85 A Finomfonó (Salzman) 1951. augusztusi tervét 101,2%-ra teljesítette, az év kezdetétől 10%-os volt tervteljesítése. A 100 Ft-ra jutó termelési érték 841 forint volt. Száz százalék alatt 75 dolgozó teljesített. Ebben az évben hét újítást fogadtak el, és nyolc újítást vezettek be. Az első ötéves terv ideje alatt a cérnázó, az irodaépület (1952); a víztároló és a derítő, valamint a raktár épült fel (1954).

86 A FORTE 103,8%-ra teljesítette az 1951. év augusztus hónapi tervét. A 100 Ft-ra eső termelési érték 1492 Ft volt, és egy munkás 20 223 Ft termelési értéket állított elő. E hónapban 12 újítást vezettek be és tízet fogadtak el.

87 A gyár 1951-ben jelentős beruházással, új filmüzemmel bővült. Teljesítménye ekkor évi 550 ezer m

2 film volt. 1954-ben félmillió forintért fordítópályás rendszerűvé alakították át a papíremulzióöntő-folyosót, amelynek eredményeként megkétszereződött a termelés; ugyanis az öntőgép teljesítménye a percenkénti 4,5 méterről 8 méterre növekedett. Az évi fotópapír-termelés egymillió m

2rel meghaladta az addigi legmagasabb termelési eredményt. Az 1950-es évek közepére lezárult ezzel a fejlesztés első nagy szakasza. Jelentős esemény volt a gyár fejlődésének életében az 1950-ben megalakult kutatócsoport, amely még ebben az évben önálló intézetté vált és 1954-ig így működött.

88 A Horganyhengermű, az Alumínium és Horgany Feldolgozó Vállalat az első ötéves tervet is sok bizonytalan tényezővel kezdte. Gondot jelentett a rendelések rendszertelensége, az anyag- és a szerszámhiány, valamint a szerelőműhely rossz állapota. 1951 augusztusában ennek ellenére termelési tervét 102,5%-ra teljesítette; évkezdettől azonban 93,5%-os tervteljesítéssel dolgozott. Egy munkás 7159 Ft termelési értéket állított elő; a selejt 9% volt. Száz százalék alatt 17 dolgozó dolgozott.

89 A vállalat két telephellyel működött; a Zrínyi utcai telepen horganylemez gyártása folyt, a Duna-parti telepen pedig már ekkor hajótesteket készítettek, a nemrég megszűnt Hamerli Bőrgyár helyén. A felső telep kiforrott gyártástechnikával dolgozott; az aluminiumrészleg pedig túlnyomórészt egyedi darabok gyártását végezte, amelyek rajzát gyáron kívül készítették, így egy-egy szerkesztési munka néha 6 hónapot is igénybe vett, és sok esetben a rajz elkészítése után nem lehetett az előírt anyagot beszerezni. Még az első ötéves terv ideje alatt jelentős változás történt: 1954-ben a Duna-parton önálló vállalatként megalakult a Dunai Hajógyár.

90 A Szerszámgyár 1951 augusztusában 105%-ra teljesítette tervét. Egy munkás 3954 Ft termelési értéket állított elő. A selejt 0,95% volt; 100 százalék alatt 41 dolgozó végezte munkáját. A Magasépítő Vállalat 940 dolgozója 88%-os tervszerűséggel dolgozott. Egy munkás 3691 Ft termelési értéket állított elő. A Vasbetonszerelő Vállalat 107 dolgozójából 99 teljesített 100% alatt. A száz forintra eső termelési érték 638 forint volt. A legnagyobb szervezetlenséget a Magasépítő Vállalatnál állapították meg. 1951 decemberében 55 ezer m

3 földmunka helyett mindössze 23 ezer m

3-t végeztek. A Vácott működő állami gyárak, üzemek, vállalatok 1951 augusztusában 510