Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

alapítólevelét írták alá, és ugyancsak 1960-ban kezdte el munkáját az Országos Gumiipari Vállalat Váci Heuréka Gumigyára; korszakunkban növelte kapacitását a Magyar Országos Söripari Vállalat Váci Kirendeltsége és erre az időre esett a ktsz-ék többségének megalakulása is.

81 A 'korszak fő célkitűzése a termelékenység növelése, a (termelés fokozása. A Fonógyár 1951. július havi teljesítménye 103, augusztus havi teljesítménye pedig 109,6%. Tervét az évkezdettől 111%-ra teljesítette. A 100 Ft-ra jutó termelési érték augusztusban 942 forint volt; egy munkás júniusban 9686, augusztusban 10 558 forint termelési értéket állított elő. Száz százalék alatt mindössze 29 dolgozó teljesített. A selejt augusztusban 1, szeptemberben 0,9% volt. A gyár a tiszta és a kevert kártolt fonalak készítésére 1945-től tért át. A termékek 60%-a kártolt gyapjúfonal és 20—20% vigogne, illetve műanyag fonal volt. A gyártástechnológia a gyár megalakulása óta nem változott. Az első ötéves terv alatt évi teljesítménye az utolsó békeév — 1938 — termelésének 175 %-át állította elő. Az 1954. évi teljesítmény pedig 190,9%-át tette ki az 1938. évinek. Ezt a termeléstöbbletet a termelékenység emelésével és a gépi berendezések jobb kihasználásával érték el. A gyár 1954-ben 90 tonna fonalat dolgozott fel. Az első ötéves terv ideje alatt jelentős létesítményekkel gazdagodott: 1950-ben kazánház, 1953-ban nyersanyagralktár, 1954-ben keverőhelyiség és festékraktár épült. Ezek a beruházások nem kimondottan a termelésbővítést, hanem a termelésbiztonságot és a jobb minőséget szolgálták; csökkentették az önköltséget és jelentősen javították a szociális, kulturális körülményeket. 1948—1950 között ötszörösére bővítették az öltözők férőhelyeit, modern művelődési ház épült, és 1952-ben minden igényt (kielégítő üzemi konyhát adtak át. Ugyancsak ebben az évben elektromos világítású kézilabdapályát létesítettek és 19534эап 25 férőhelyes napközi otthonos óvodát nyitottak. A termelési tervet az ötéves terv 60 hónapja helyett 59 hónap alatt teljesítették, illetve túlteljesítették. Az üzem az egyetlen horizontális kártoltgyapjú-fonoda volt az országban. A termelt áruk zöme a kötő-, a rövidáru- és a háziiparban kerül felhasználásra, ez utóbbi fonalak jelentős részét exportra szállítják.

82 A Kötöttárugyár az 1951. augusztusi termelési tervét 102,2%-ra, pénzügyi tervét 115%-ra, anyagtervét 104%-ra teljesítette. A 100 Ft-ra jutó termelési érték 1114 forint volt, egy munkás 10 600 forint termelési értéket állított elő. Az 515 dolgozó 98%-a tett felajánlást és a 100% alatt teljesítők száma 85 munkás volt. Augusztusban 11 újítást nyújtottak be.

83 A gyár nagyméretű fejlesztése és profiltisztítása párhuzamosan folytatódott tovább. A vállalati termelés, minden jelentősebb termelést fejlesztő beruházás nélkül, az első ötéves terv végére az 1949. évinek 3,6-szeresére emelkedett. A harisnyagyártás felszámolása 1952-re fejeződött be, és ekkor készültek az első gyermekmelegítők. Idővel ez csaknem a vállalat kizárólagos profilja lett. Ugyanékkor más, egyéb átcsoportosításra is sor került: 1952-ben csatolták az üzemhez a Budapesten, a Pannónia utcában működő kötszövő üzemet, amelynek termelőberendezését 1953-ban költöztették ki. 1954-ben, a szabad munkahely-változtatás következtében itt is nagy volt a munkaerőmozgás, 68 dolgozó lépett ki és 91 új dolgozó lépett be. Ez idő alatt növelték a gyermektréningruha tartósságát, és sikerült kiküszöbölni a gyártás során mutatkozó hiányosságokat. Az anyagellátásban 1954-ben történt jelentős változás. Erre az időre már kinevelődött a megfelelő műszaki és szakmunkásgárda is. Ekkor került sor az első nagyobb jelentőségű 509