Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Fotokémiai Ipar Vállalat nevet 1948. április 28-án kapta. Ekkor már 129-en dolgoztak itt: 82 férfi és 47 nő.

76 A termelés fokozása érdekében 1948 végén két műszak beállítása vált szükségessé, bár nem mindig sikerült a tervezett mennyiséget legyártani; ugyanis csak megrendelésre folyt gyártás, a sokféle méret miatt nem dolgozhattak raktárra.

77 A negatív anyagoik gyártási kísérletei az államosítással egyidőben kezdődtek. Felkészültek a fotolemez gyártására is: 1948 áprilisától 900 m

2 fotólemezt készítettek hazai piacra. A papíröntőben végzett fiknöntési kísérletek alapján a filmöntő építéséhez 1949 végén kapták meg az engedélyt.

78 A Váci Vasöntöde Gép- és Radiátorgyárban a rossz gépi felszerelés ellenére a termelési tervet mégis 105—107%-ra teljesítették. A Horganyhengermű Rt. összesen 83 dolgozót foglalkoztatott: 70 férfi fizikai dolgozót és 10 nőt. Bekapcsolódtak a munkaverseny-mozgalomba. Az összes (munkást 1948. május 28-a után anyaghiány miatt szabadságra küldték. Ez év szeptemberében arról szólt jelentés, hogy a lemezgyártás nyersanyagellátás miatt már két hónapja szünetelt. A horganylemez gyártása augusztus 18-án állt le. Az üzem másik részében a szárazelem gyártásához készítettek horganyhüvelyeket. Itt kielégítő volt a mennyiségi és a minőségi termelés. A gyárban csak itt folyt munkaverseny. Októberben a sajtolónak még mintegy 20 napig volt karbantartó munkája. A helyzetet nehezítette, hogy a Horganyhengermű cseh állami tulajdonban volt, nem kaptak nyersanyagot. Ekkor kezdődött a 600 ezer forintos forgótőke felemésztése. Anyag hiánya miatt a dolgozók elbocsátásáról volt szó. Ezzel a jelenséggel az üzemi bizottság kérésére a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete is foglalkozott.

79 A hároméves tervet a gyárak és üzemek jelentős részében eredményesen befejezték, teljesítették a vállalt feladatokat. A tervezés 19474>en induló rendszere az 1950 januárjában kezdődő első ötéves tervben válik teljessé. Az eddig tárgyalt időszakban a gyors iparosítás és a szocialista termelési viszonyok kiszélesedése, általánossá tétele történt meg. Ekkor vette kezdetét a termelés átcsoportosítása, és a legtöbb gyár, üzem termelésének későbbi keretei e korszakban alakultak ki.

80 d) Az ipari fejlődés tervek által szabályozott szakasza: az első periódus A gazdasági életet 1950. január 1-től a törvényerőre emelt népgazdasági terv szabályozta. A terv a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálta. Az első ötéves terv a város iparfejlődése szempontjából is jelentős: 1950-ben a Pest megyei Húsipari Vállalat; 1951-ben a Pest megyei Építőipari Vállalat, valamint a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat váci üzeme jött létre; ugyancsak 1951ben alakult meg, a már régebben a városban működő ipari üzemek összevonásából a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. sz. Gyára; 1952чЬеп szervezték meg az Autójavító- és Fémipari Vállalatot; 1953-ban kezdett termelni a Híradástechnikai Anyagok Gyára és ékkor kezdődött a Dunai Cement- és Mészmű építésének első üteme; 1954-ben a Hamerli Bőrgyár helyén a más telephelyen működő, horgany és hengerelt termékeket előállító gyár jogutódjaként jött létre a Dunai Hajógyár, amely 1962-től a Budapesten, a Váci úton működő Magyar Hajó- és Darugyár gyáregységeként dolgozott tovább; 1957-ben a Honvéd utcai laktanyát alakították át az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Tv-képcső- és Alkatrészgyárává; 1960-ban a Városgazdálkodási Vállalat 508