Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

2.2. A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM A város első termelőszövetkezete 1949. április 1-én alakult 12 taggal 28 kat. holdon, Vörös Csillag néven, amelyet hamarosan Kossuthra változtattak.

20 A termelést magukkal hozott szerszámokkal, a volt — és ebből a még megmaradt — káptalani gazdasági épületekben kezdték. Az állatállomány fejlesztését az állam is segítette. Az első évben 20 tenyészkocát, 1 tenyészkant, 8 tehenet, 6 üszőt és egy pár lovat adott.

21 Az 1950—51-es években tovább bővült a földterület és a tagok száma. Ekkor 38 tag 340 kat. holdon gazdálkodott. A szövetkezet vagyona — épületek, gazdasági felszerelés, állatállomány — 300 ezer forint volt. Állatállományuk: 21 szarvasmarha, 20 anyasertés 28 szaporulattál, 6 ló és 2 csikó. 1951. év végére már 1 millió forint a vagyonuk és 45 000 forint az üzemi tartalékuk. Tovább növekedett az állatállomány is: 36 szarvasmarhát, 8 lovat és 3 csikót, 24 anyakocát, 32 süldőt, 20 választási malacot és 1 kant számláltak.

22 A város szövetkezeti mozgalmának második fordulópontja 1951. Ez az esztendő a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedését hozza: négy termelőszövetkezet alakult: 1951. év elején 18 taggal 25 kat. hold földön a Micsurin Termelőszövetkezeti Csoport, amely az év végére 86 taggal 220 kat. holdon gazdálkodott. Jelentősen gyarapodott állatállományuk: 9 lovuk, 20 anyasertésük, 1 tenyészkanuk, 117 hízójuk és 80 baromfijuk volt. Még ebben az esztendőben egy 48 férőhelyes tehénistálló építéséhez kezdtek. A váci termelőszövetkezetek közül ez a gazdaság alkalmazott elsőnek mezőgazdasági mérnököt. A közös gazdaságnak ekkor 4 szekere, 4 permezőgépe és 30 000 forint értékű kisebb gazdasági felszerelése volt. Kialakított kertészetükben 20 kat. hold dinnyét és 1760 tő muskátlit ültettek.

23 A Béke Termelőszövetkezeti Csoport 1951 februárjában 82 családdal 510 kat. holdon alakult. A tagosításra a betakarítás után került sor, és az őszi munkákat már a kialakított közös táblákon végezték. Az alakulástól, a munka megkezdéséig időközben 11 család lépett ki, így a gazdálkodáshoz 71 család 472 kat. holdon kezdett hozzá. A tagság életkora túlnyomórészt 30—50 év között volt. A közös gazdaságba húsz ötven év feletti tag lépett be.

24 A Dózsa Termelőszövetkezeti Csoportot 501 kat. holdon 80 tag alakította.

25 A Petőfi Termelőszövetkezetet 1951. augusztus 15-én 22 tag 48 kat. holdon hozta létre. A 9 lóhoz 4 lőcsös kocsit, 5 fédères szállítókocsit, 8 ekét, 7 fogasboronát, 1 fahengert használtak gépi felszerelésként. 1952 elején 27 tagjuk 53 kat. holdon gazdálkodott. Kertészeti termelést 690 melegágyi ablak alatt, 1 vízhúzó motorral végeztek, öntözéses kertészetet 15 kat. holdon, száraz kertészetet 10 kat. holdon alakítottak ki. Az őszi betakarítás után két épületet 4—4 férőhelyes lóistállóvá alakították át.

26 A város határában húzódó szántóterület 1951-ben a következőképpen oszlott meg:

27 Egyéni tulajdonban 2 593 kat. hold Állami kezelésben 1 302 kat. hold (ÁG -f- tanácsi ter.) I-es és III-as típusú tsz. 1 386 kat. hold A termelőszövetkezetek helyzete a következő volt: 496