Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Termelőszövetkezet Földterület Tagok száma neve (kh) Dózsa Béke Kossuth Micsurin Petőfi A város határában húzódó földterület szántójának már 50%-a állami, illetve szövetkezeti tulajdonban volt. A szövetkezetek szervezése itt sem különbözik az országostól. Itt is a kényszer, az adminisztratív eszközök domináltak, pedig világosan látták ennek negatív hatását. Az 1951. március 2-i vb-ülésen egyértelműen foglalták jegyzőkönyvbe: „Felhívjuk az e kérdéssel foglalkozó tanácsi dolgozókat, hogy a párt iránymutatásait minden tekintetben tartsák be, ... mert a legkisebb kényszer is akadályozza a termelőszövetkezeti csoport további egészséges fejlődését és megszilárdulását." Az eddigi szövetkezeteken kívül 1951 elején még egy szőlőtermelő szövetkezeti csoport is alakult 26 taggal, 42 kat. holdon.

28 Az egyéni gazdálkodó parasztokat a beszolgáltatás terhe nyomta. 1950 augusztusában megállapította a vb-ülés, hogy túlzott a 2970 q szemes gabona kivetése. A város cséplési eredménye ekkor ugyanis összesen 106 vagon betakarított termény volt; ebből 17 vagon a vetőmag, 6 vagon a cséplőrész és több vagon a fejadag. „A csekély maradvány teljes begyűjtése is kevés" — szólt a vb megállapítása.

29 1951 tavaszán 6 begyűjtési brigád járta a várost, amelyek arról tettek jelentést, hogy kevés, sőt hiány van zsírból és húsból.

30 Ugyanez év végén a város 125 egyéni gazdálkodójából „113 dolgozó paraszt teljesen elszámoltatva, 97 tartalékos, 15 az olyan gazda, akinek a készlete nem fedezi a szükségletet, ők vidéken megszerzik a hiányt".

31 1953-ban az akkori agrárpolitika lehetőséget adott arra, hogy kilépjenek néhányan a íközös gazdaságból. A Kossuth Termelőszövetkezet földterülete 307 kat. hold (1951-ben 340 kat. hold), a Micsuriné 212 kat. hold (1951-ben 220 kat. hold),

32 a Béke Termelőszövetkezeté, amely időközben a Törekvés nevet vette fel

33 348 kat. hold (1951-ben 472 kat hold) lett. Itt a tagok száma 32-vel csökkent. A termelőszövetkezetnek ekkor 16 szarvasmarhája, 22 lova, 19 „apasertése" és 73 malaca volt. Az állatállományt házaknál, kilenc helyen helyezték el.

34 A közös gazdaságok közül a Petőfi földterülete 5 kat. holddal nőtt. A termelőszövetkezetek nehéz körülményeik eUenére gyarapodást mutatnak: 1956-ra a közös gazdaságoknak már 2 kombájnja és 4 cséplőgépe dolgozott. Növekedtek a terméseredmények is: búzából 10,4, rozsból 9,7, őszi árpából 15,7, zabból 8,8 q-t takarítottak be egy kat. holdról.

35 A közös gazdálkodás szempontjából jelentős esemény zajlott le 1956. augusztus 22-én. Ekkor került sor a Kossuth, a Micsurin és a Petőfi tsz-ek területének tagosítására, táblásítására. Az eddig több kisebb parcellából álló, egymástól távol eső területeket egymáshoz közel, néhány nagyobb táblává alakították.

36 Az 1956. októberi események itt sem múltak el nyomtalanul: a Petőfi Tsz kimondta feloszlását. Földterületük és vagyonuk egy része a kertészeti vállalathoz, másik hányada a bolgárkertészethez került. Hasonló sorsra jutott a Dózsa is. A Micsurin Termelőszövetkezet helyzete még 1956 végén is válságos volt. Zárszámadást nem tartottak és a józanok egy csoportja továbbra is a közös gazdálkodást vállalta. A Kossuth Termelőszövetkezet területe 1953 végétől 497 501 80 472 71 340 38 220 86 48 22