Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

holdat, egy vegyészeti gyárnak pedig 5 holdat adott el. Az áruba bocsátott földek nagysága 24 hold volt. Érdekes volt az, hogy a város vezetése — ez ekkor már szinte egyértelműen azonos a polgármesterrel — az ipari célokra eladott ingatlanokból bevételezett összegek egy részét ingatlanvásárlásokra fordította, nem riadva vissza a konjunkturális helyzet előnyeinek kihasználásától sem. Nem mutatkozott viszont változás a város házingatlanainak helyzetében: a városnak a korszak végén 49 bérháza volt, 125 lakással — ezek 1943-ban 55 851 pengőt jövedelmeztek.

297 Csupán epizódként kívánjuk még megemlíteni, hogy az ún. vitézi telkek — városi támogatással történő — alapítására irányuló törekvések nem vezettek eredményre, amikor néhány felavatott, de telekhez nem jutott vitéz kedvezményes vásárlásért folyamodott a városhoz.

298 Összefoglaló igénnyel megállapítható, hogy a város vagyonával jól, racionálisan gazdálkodott, több esetben helyes cél érdekében alkalmas eszközként használva a rendelkezésre álló lehetőségeket. 7.6. KÜLFÖLDI KÖLCSÖNÖK 1925. október 23-án a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank olyan értelmű közlést tett, hogy a Magyarország számára folyósított külföldi kölcsönből a törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok 10 millió dollárt kapnak, megállapítva egyben e lebontott összegeket is: Vác előnyös helyzetbe került, mert a kölcsönből 486 595 dollárral részesült, A visszafizetés — törlesztés és kamat— közel évi 20 ezer dollár terhet jelentett a városnak. 1927-ben vette fel Vác második dollárkölcsönét 330 ezer dollár értékben. Ez azonban különböző okok következtében jelentősen csökkent — kötvénynyomtatási költségek, köt vény hitelesítési díj, árfolyamveszteség —, a város mintegy 293 ezer dollárhoz jutott, de tényleges folyósításra ekkor csupán az összeg fele került.

299 A város a dollárkölcsönökből fedezte vízvezetékének megépítését, amely kétségtelenül Vác legégetőbb kommunális problémájaként várt megoldásra — már egészség-, illetve járványügyi szempontok miatt is. Az erre a célra rendelkezésre álló mintegy 200 ezzer dollárnak megfelelő összeg azonnali beruházására azonban nem volt lehetőség, ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy a vízvezeték építésére engedélyezet kölcsönből addig folyósított 150 ezer dollár beváltásából nyert összeget (koronában: 7 822 615 594) a konkrét felhasználás megnyílásáig különböző pénzintézeteknél helyezi el. A legnagyobb letét, több mint 5 milliárd papírkorona, az Angol—Magyar Bank budapesti főiintézetéhez került, a fennmaradó összeg pedig különböző váci pénzérdekeltségekhez.

300 Ezt követően nagyobb kölcsönök felvételére csupán a 40-es években tettek kísérletet: egy 400 ezer pengős rövid lejáratú kölcsön felvételére irányuló törekvés — a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől — azonban nem realizálódott. Kamatmentes kölcsönt adott viszont a városnak az Első Magyar Kötő és Szövőgyár. A 215 ezer pengős kölcsönt a bérhizlalás lehetőségeinek megteremtésére használták fel. A kisebb s különböző célokra felvett kölcsönökkel együtt a város összes tartozása 1943 végén 3180 902 pengő volt, amelynek legnagyobb hányadát a dollárkölcsönök visszafizetési kötelezettsége alakította : itt azonban a tőke törlesztése szünetelt.

301 475