Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

egészségügyi kiadásai — még az országos helyzet ismeretében is. Vác városának egészségügyi kiadásai az egyháznak költségvetésileg biztosítottaknak általában még a felét sem érték el, ahol az arányt még kedvezőtlenebbé alakította, hogy az egyház a külön kivetésekből finanszírozott kiadások kedvezményezettjei között is helyet kapott, illetve egy sor egyéb értelemben kapott pénzügyi támogatást a várostól. Némileg bonyolítja a városi háztartásról nyerhető képet, hogy Vác saját költségvetése mellett 19 különböző pénzügyi alappal és alapítvánnyal is rendelkezett. Az itt kezelt pénzek nagysága azonban nem volt oly mértékben jelentős, hogy ezek a város költségvetésével kapcsolatos megállapításainkat módosíthatnák. Ezek között még jelentősebb tőkével az ún. üzemi alappénztár rendelkezett, amelyből a vilanytelep működési költségeit fedezték. Feltűnt olykor az is, hogy a segélyezésre szolgáló alapokból egyéb kiadásokat finanszíroztak — pl. a Horthy-akció segélyalapjából útépítésre és közmunkára fordítottak jelentősebb összegeket — meglehetősen önkényesen közelítve meg a közmunka szociális jellegének kérdéseit. A pengő bevezetését követően ezeket a pénzügyigazgatásilag is nehezen kezelhető alapokat rendezték — egyeseket összevontak, de az itt kezelt tőkék nagysága ezeknek változatlanul nem adott nagyobb jelentőséget. Hangsúlyozhatjuk, hogy a város költségvetése, illetve tágabb értelemben pénzügyi helyzete még a második világháború éveiben is kiegyensúlyozott maradt, amelyben természetesen az is szerepet játszott, hogy a város kihasználhatta a gazdasági válságot követő fellendülés majd háborús konjunktúra által kínált lehetőségeket. 1943-ban pl. a nemkívánatos felhalmozással szemben új intézmények létesítésére, illetve a már működésben levők korszerűsítésére törekedtek — amennyiben azt a háborús viszonyok megengedték: a villamosmű modernizálta hálózatát, s ennek következtében az áramszolgáltatási tarifák csökkentek.

293 7.5. PARCELLÁZÁSOK — VÁROSI TÖRZSVAGYON Vác egyrészt pénzügyi meggondolásokból, de városfejlesztési célokból is telkeket adott el a törzsvagyonból, illetve nagyobb arányú parcellázásokba kezdett. A törzsvagyon terhére történő eladások engedélyezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozott. A 20-as évek első felének telekeladásaiban feltűnt, hogy amíg váci lakosok 100 és 200 ezer korona közötti árakat fizettek négyszögölenként, a püspökség 30 ezer koronás áron jutott nagyobb kiterjedésű területhez — azzal az indokolással, hogy a papneveidei célokra kiszemelt területen majd kulturális intézmény létesül.

294 Jövedelmi forrást jelentett a városi szántóföldek bérbeadása is: a terület nagysága több mint 120 katasztrális hold volt. A területen azonban törpebérletek keletkeztek — 168 bérleti parcella jött létre — amelyek nyilván nem tették lehetővé, hogy e bérletek révén a város olyan bevételhez jusson, amelyet nagyobb egységek bérletbe adása eredményezhetett volna.

295 A pengő bevezetésével vált lehetővé a városi vagyon újabb kataszterbe foglalása — 1927 végén Vác város vagyona 4910 ezer pengő volt.

296 A városi törzsvagyon rovására tett eladásokkal találkozunk a 30-as években is, lényegesebb változásokat viszont a 40-es évek építkezéseivel kapcsolatos igények hoztak: a város 210 katasztrális holdat kitevő mezőgazdasági ingatlanából a képviselő-testület a Dunavidéki Aoél- és Vasöntő Rt.-nek pl. 16 474