Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

tív kérdésekben különben is nehézkessé tehető képviselő-testülettől — lehetőséget biztosítva így a polgármesternek, ill. a szakigazgatásnak nem csupán a várospolitikai döntések végrehajtásában, de azok kialakításában is. E folyamat tovább épülését pedig az jelezte, amikor a polgármester választását — a képviselő-testület döntéseként — kinevezése váltotta fel.

263 7.2. m KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS BIZOTTSÁGAI A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt.

m Tagjainak felét választották, másik felét pedig az ún. virüisek (a legtöbb állami egyenesadót fizetők) alkották. A választott tagok mandátuma általában három évre szólt, a virilisek névjegyzékét pedig minden esztendőben a képviselő-testület utolsó közgyűlésén állították össze — a városi adóhivatal adatai alapján.

265 A képviselő-testület általában évente négy közgyűlést tartott,

266 tevékenységét leginkább határozatai jellemezhetik: döntött a város rendelkezésére álló tőke elhelyezéséről,

267 utasította a városi tanácsot a vásártér szabályozási tervének átvizsgálására kiküldött bizottság meghallgatására,

268 kisajátítási jog gyakorlásának engedélyezését kérte a kereskedelmi tárcától,

269 döntött a vagyonátruházási illeték szedéséről,

270 anyagi támogatást szavazott meg egyetemi tanszék számára,

271 évi 1200 pengő tiszteletdíjat adott — nyilván rendes fizetése mellett — a tisztiorvosnak,

272 elutasította azt a kérelmet, amely munkásotthon céljaira telket kért a várostól. Elutasítását így indokolta : „ ... a telekadományozási kérelmet a szociáldemokrata pártszervezet éS társai írták alá és terjesztették elő. Tekintettel arra, hogy politikai pártról van szó, a város politikai célt szolgáló egyesületnek telket elvi szempontból nem ajándékozhat, de erre alkalmas telekkel a város nem is rendelkezik".

273 Kijelölte a képviselő-testület a házadómentességben részesíthető városrészeket,

274 döntéseket hozott városrendezési és városfejlesztési kérdésekben, e célokra pénzt szavazott meg. A képviselő-testületet döntései előkészítésében, ill. általában tevékenységében bizottságai segítették: 1920. januárban pl. a következő bizottságokat hozták létre: — állat-egészségügyi, közegészségügyi, alsófokú kereskedelmi és ipariskolai, leltározó, pénztárvizsgáló, gazdasági, pénzügyi. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől.

275 A képviselő-testület tevékenységét gyengítette, hogy már befejezett, vagy befejezettnek tűnő kérdések kerültek napirendjére, így döntései többször formálissá váltak. A városi tanács — említettük már: ezt az 1929:30. te. megszüntette — szerepét és funkcióit a képviselő-testület és a polgármester jogilag és gyakorlatilag egyaránt korlátozhatta, azonban az, hogy a városi tanács tagjai többségükben az elöljáróságot alkották,

276 nagymértékben csökkentette ennek testületi jellegét. A városi tanács a végrehajtó funkciókat a polgármester alárendeltségében gyakorló elöljáróságnak adott testületi jelleget. A modernebb igényeket — természetesen politikai tartalommal — hangoztató közigazgatás-politika ismételten megfogalmazta:

277 testületi szervek szükségszerűen válnak másodlagossá — ez természetesen elősegítette a nem testületi jellegű intézmények olyan értelmű tevékenységét, amelyben döntéseik kialakításában csupán felsőbb hatóságaik ugyancsak egyedi szerveinek szempontjait kellett szem előtt tartaniuk. A város első tisztviselője a polgármester, akit 10 évre a képviselő-testület 470