Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

6.5. A SPORTÉLET Vác sportéletét a két világháború közötti időszakban tipikusnak mondhatjuk, ha ahhoz a hasonló városokban keresünk analógiákat. A város Tőle telhetően általános értelemben is támogatta a sport fejlesztését, egyedien pedig segítette a város sportegyesületeit. Példa lehet az előbbire egy sportpálya céljaira átengedett terület a Kertvárosban, a sportoktatók díjazására megszavazott összegek,

255 — utóbbira pedig, hogy a város 19234)aflP minimálisnak számító vételáron bocsátott területet a Váci Sportegyesület rendelkezésére.

256 Jelentős támogatást kapott a várostól a Turista Egyesület is — a támogatás mértékének megállapításánál a város vezetése idegenforgalmi szempontokat is mérlegelt.

257 A város részéről a sport céljaira adott támogatás mértékét természetesen jóval meghaladta az, amivel a katonai előképzés célkitűzéseit megvalósítani kívánó leventeintézmény számolhatott.

258 Bár a leventemozgalom funkciói között a testedzés is szerepelt, ez a premilitáris céloknak alárendelve érvényesült, így a mozgalomnak nyújtott financiális támogatások — kötelező jelleggel — lényegét politikum adta. 7. KÖZIGAZGATÁS — IGAZGATÄSPOLITIKA SZAKIGAZGATÁS 7.1. VÁC VÁROSIASODÁSÁNAK TETŐFOKA: 1929-BEN MEGYEI JOGŰ VAROSSÁ LESZ Vác 1836-ban, ill, 1840-ben rendezett tanácsú város lett — jóllehet püspökföldesúri mezővárosi jellege az 1850-es évek elejéig fennmaradt —, amely státust az abszolutizmus és főleg a dualizmus idején (1. a fentebbiekben) törvényileg is megerősítették.

259 A főváros melletti tájjellegű (= Nógrád-vonzású) város közigazgatási önkormányzata már ekkor kiterjedt a szabályrendelet-alkotásra, az önálló gazdálkodásra és a rendészetre. Emellett a feudalizmus korában kialakult és utána önállósodott gyámhatóságát továbbra is gyakorolhatta.

200 Mindezeket a jogokat — a földesúri fennhatóság megszűnésével — a vármegye előzetes, ill. utólagos jóváhagyásához kötötték.

261 — A Horthyrendszer első évtizedében Vác korábbi — rendezett tanácsú — városi jogállása változatlanul megmaradt. Ebben a helyzetében Vác polgármesterei és többi vezetői nemcsák a „jogfolytonosság" alapján, hanem a Tanácsköztársaság maradványainaik drasztikus üldözésében (a megyei vezetéssel összefonódva!) is „kiérdemelték" átlagon felüli városi rangjukat. Mindezeket a fentebbiekben (1. az I. fejezetet és a III. fejezet munkásmozgalmi részét) adatok is igazolják. Nem véletlen tehát, hogy amikor az 1929:30. te. létrejött a „modern*' közigazgatás és a Horthy-rendszer megerősítése érdekében, akkor Vác megkapta a legelőkelőbb megyei jogú városi rangot. — Ez a két világháború közötti korszaknak a helyi igazgatást legnagyobb mértékben érintő törvénye,

262 megszüntetve a városi tanácsot, amely a szűkebb testületi, de nem képviseleti végrehajtó szerv kiiktatásával az egyre erőteljesebben érvényesülő centralizációs törekvések előjátékának bizonyult. Az 1929:30. te. végrehajtása Vácott is — mint általában az országban — azt eredményezte, hogy a város köz- és szakigazgatásában a döntési mechanizmus mind nagyobb távolságra került az opera469