Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

püspökségek közül csupán a veszprémi előzte meg a maga több mint 50 ezét holdjával.

247 A püspökség földbirtokállománya — Vácot is számítva — 17 helység határában terült el, a váci 2143 holdnál többel rendelkezett Kallón, Kistarcsán, Kosdon, s csupán pár holddal maradt el a váci földbirtok nagyságrendjétől a püspökszilágyi határában fekvő 2124 hold.

248 A váci püspökség birtokaihoz járult a székeskáptalan földvagyona is — amely Vác mellett Pencen, Rétságon és Üllőn feküdt —, 2591 hold kiterjedésben.

249 A váci papi birtokok kezelése meglehetősen konzervatív volt ugyan — ezt csupán némileg enyhítette a káptalani földek egy részének bérlete — azonban óriási túlsúlyt alkotó nagyságrendje már önmagában kedvező lehetőségeket kínált az egyház rendelkezésére álló egyéb intézmények gazdasági-financiális alapjainak biztosításához. Az egyházmegye szervezetének, illetve vezetésének erősen centralizált jellege miatt az egyház váci jelenlétét nagymértékben formálták a megyés püspökök elképelései, azok egyénisége. Korszakunk két megyés püspöke Hanauer Árpád és Pétery József volt. Előbbi 1919 decemberében foglalta el stallumát, s 1942. január 15-én bekövetkezett haláláig gyakorolta a megyés püspök funkcióit, míg utódját 1942. november 8-án szentelték püspökké.

250 Míg Hanauer inkább egy politikai jellegűnek is tekinthető távolságból gyakorolt befolyást a város életére, ezt Pétery közvetlenebb eszközökkel végezte. Ami a város vezetésének és a megyés püspöknek kapcsolatait illeti, azokat az esetek többségében Vác eleve deferáló, illetve engedményeket azonnal kínáló magatartása alakította. A város vezetése nem tekintette ugyan kafkai értelmű kastélynak a püspökvárat, de konfliktusokat kerülő megnyilvánulásaival olyan helyzeteket formált, amelyekben az egyházi elképzelések könnyen nyerhettek honorálást. A kifejezetten egyházi intézmények valamely túlburjánzása viszont — az iskolaügyet kivéve — nem következett be. A váci egyházi sajtó vagy pl. a Váci Egyházmegyei Takarékpénztár tevékenysége is példázhatja véleményünket.

251 A Szent Erzsébet Társaság nőegylet, amely leginkább a katolikus tanítónőkre és óvónőkre támaszkodhatott, és az Actio Catholica váci szervezete, vagy a katolikus férfiakat összefogó Credo Egyesület viszont sajátos eszközeivel ismételten újrafogalmazta az egyház jelenlétét a városban.

252 A város oktatásügyéről szólva már utaltunk a piaristák gimnáziumának helyére a város közoktatásában. A kegyesrendiek főgimnáziuma mellett természetesen egyéb egyházi oktatási intézmények is működtek, így pl. a váci római katolikus polgári iskola, illetve a konviktus jellegű, tehát bentlakást biztosító, de közvetlen oktatással nem foglalkozó intézetek, mint a Szent József Intézet és a Jézus Szíve Fiúotthon Szalézi Intézete.

253 Az egyházmegye noviciátusa, papneveldéje természetesen a város közoktatásától a legegyértelműbb elszigeteltségben végezte tevékenységét.

254 A katolikus egyház helyéről a városban összefoglalásként elmondhatjuk, hogy intézményrendszere és a részben ezek révén rendelkezésére álló eszközök segítségével képes volt a várospolitika — befolyásoláson is túllépő — konkurrálására. Az viszont, hogy ezt mikor és hogyan tette meg, annak eldöntéséhez korszakunkban mindvégig megőrzött politikai pozíciói egyértelműen lehetőségeket biztosítottak.