Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Mindez persze távolról sem jelentette, hogy a város a műemlékek megóvását illetően jelentkező feladatokat megoldotta volna: a Múzeum Egyesület 1931. évi közgyűlésén hangzott el a megállapítás :.„.... az új társadalom múltunk emlékeivel mind kevesebbet törődik. Az illetékesek bűne lesz. ha a múlt emlékei mind elpusztulnak,"

232 — s hogy ez tényeket tükrözött, azt igazolja a piaristák templomával szemben álló Szentháromság-szobor elhanyagolása, de az is, amikor szinte avatatlannak tűnő kezek nyúltak a dómhoz.

233 Az egyház a maga részéről valamennyi műemlék megóvási kötelezettségétől szabadulni kívánt — reprezentálhatja ezt, hogy a megyés püspök 1931-ben a püspöki palota külső falában elhelyezett két, ún. „Silvanus-táblát" is a múzeumnak adományozta.

234 6.3. A MÚZEUM EGYESÜLET ÉS MAS EGYLETEK A város közművelődésének legjelentősebb intézménye az 1895-ben alapított Múzeum Egyesület volt — tevékenységével olykor mindazt is pótolni igyekezett, amely elsődlegesen várospolitikai feladat lett volna.

235 Az egyesületnek — amely korszakunk elején csupán a püspöki könyvtárban talált elhelyezést, később viszont adományozás révén megfelelő otthonra lelt

236 — mintegy félezer tagja volt, de — elsősorban tárgyi jellegű adományozások révén — a város lakosságának támogatását a tagsági kapcsolattól függetlenül is élvezte. Az egyesület gyűjtőkörének jellege különben nem utalt arra, hogy a kurzus politikai szempontjait különösebb módon érvényesítette volna.

237 Nehezítette viszont az egyesület munkáját, hogy a várostól pénztámogatást nem kapott, így rendkívül szerény költségvetéssel kellett megelégednie. 1928-ban pl. 2600, 1929ben 2209 pengővel gazdálkodhattak.

238 Ennek ellenére az egyesület több, a várost érintő mű megjelenését segítette elő — így még 1920-ban a „Vác utcái és terei" kiadványt, vagy Vác történetét Tragor Ignác tollából, amely 1928-ban hagyta el a sajtót. Az egyesület tevékenységében helyet kapott a város múltjával kapcsolatos kutatások támogatása, azok koordinálása. A kutatások nyomán nagymértékben gazdagodott pl. a hódoltságra vonatkozó ismeretanyag,

239 a vatikáni levéltárban végzett kutatások pedig a váci egyházmegye XIV. sz.-i viszonyainak felderítéséhez járultak hozzá.

240 A Múzeum Egyesület tervei között szerepelt az egyházmegye XVI. és XVII. sz.-i topográfiájának elkészítése is. Az adományozással és vétellel egyaránt szaporodó muzeális anyag — különösen a pénz, az archeológiai és a képgyűjteményt illetően volt kézzelfogható a fejlődés — viszont csak 1931-től állt a látogatók rendelkezésére, akkor is csupán olyan hónapok munkaszüneti napjain, amikor nem volt szükség fűtésre. A Váci Múzeum Egyesület működése és tevékenysége messze felette állt a kor hasonló, regionális értelemben működő intézményeinek : funkciói gyakorlása során is inkább a magyar társadalomtudományok relatíve progresszívebb irányzataihoz került közelebb, bár a korszak ideológiai igényeivel való harmóniájának keretei között. Az egyházi befolyás az egyesületben nem vált meghatározóvá. A Váci Múzeum Egyesület igen sokat tett a város közművelődési viszonyainak javításáért: hogy törekvései mögött az eredmények elmaradtak, annak okai távol estek az egyesület által elérhetőek keretein. Kevésbé játszottak viszont a Múzeum Egyesülethez hasonlítható tevékenységet a Vácott nyilvántartott egyéb egyesületek, amelyek száma a negyvenes évek első felében már a félszázat is meghaladta.

241 A zömében szűk csoportérdekek erőltetésére vállalkozó egyesületek között akadtak a szélsőjobboldal né466