Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

kasz sürgős rendezését kérte, ellenszolgáltatásként felajánlotta egy szakaszon a partbiztosítási munkálatok elvégeztetését.

157 Kizárólag saját erőből teremtette meg viszont a város a révátkelés feltételeit, annak ellenére, hogy magát a révjogot bérbe adta. A bérleti jogviszony különben a szokásos volt, mert a város az átkelési díjakat hatósági jogkörében állapította meg. Az 1940-es évektől már rendelkezésünkre álló adatok arra utalnak, hogy a kompok nagy forgalmat bonyolítottak le — 1943-ban pl. 187 ezer 550 személyt, 6241 kerékpárt, motorkerékpárt, 512 személyautót, 2002 egylovas, 1305 kétlovas kocsit szállítottak.

158 4.4. A POSTA A postaügy helyzete a két világháború közötti Vácott tipikus módon jelenítette meg ezen állami intézmény és a helyhatóság kapcsolatait: a város ingatlan átengedésével segítette és siettette az új, a fejlődő forgalomnak megfelelő postahivatal megépítését — az ingatlan nagyobb részét ingyen adva.

159 A — kézbesítőkkel együtt — mintegy harmincfős létszámmal működő váci postahivatal

160 az összes postai szolgáltatást végezte: minden különleges kikötést elfogadott, táviratokat továbbított, távbeszélői hálózatához előfizetők állomásait csatlakoztatta, hívásaikat kapcsolta. Munkája precíz, pontos volt: a források egyetlen panaszról vagy kifogásról sem tesznek említést.

161 Forgalma különben a húszas évek második felétől lendült fel, részben a nagyobb iparosodás egyik következményeként. 5. DEMOGRÁFIA — EGÉSZSÉGÜGY — SZOCIÁLPOLITIKA Rendkívül ellentmondásos kép bontakozik ki a város népesedési viszonyairól, népmozgalmáról, de egészségügyéről és szociálpolitikájáról is. Vác lakosságának növekedése korszakunkban kifejezetten lassú volt, viszonyításaiban szinte stagnáló. Ami az egészségügyet illeti: a mintajárássá alakulás nyomán bekövetkezett fejlődés ellenére sem sikerült pl. a kórházügyet megnyugtatóan megoldani. A város szociálpolitikája pedig egyes években leszűkült a legsürgősebbnek vélt problémák rögtönzési elemeket is tartalmazó megoldási kísérleteire, bár az kétségtelen, hogy a városvezetés különösen a nehezebb helyzetekben sokat tett Vác ellátásának biztosításáért, így pl. a húszas évek elején és a második világháború éveiben. 5.1. A LAKOSSÁG LÉTSZÁMA A város lakosságának abszolút száma korszakunkban a következőképpen alakult: a csupán elhanyagolható értelemben változó területen 1920-ban 19 395, 1930-ba 20 960, 1935-ben 21 903, 1943-ban 22 130 lakos élt. Ezt a fejlődést azonban relatívvá teszi, hogy Vác népességének aránya a vármegyén belül csökkenő tendenciát mutatott: az arány 1920-ban 1,67, míg 1943-ban 1,44% volt.

162 Kifejezheti ezt egy 1840-es bázison alapuló összehasonlítási lehetőség is: míg a la457