Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

tétek olyan súlyosak voltak, hogy már senki sem akart az MSZDP-szervezetben végrehajtó bizottsági tagságot vállalni, végül a központi kiküldött kénytelen a vezetőség tagjait kinevezni. A fokozódó nyilas terror még inkább hátráltatja a munka megindítását: „valamennyien állásukat féltik és ezt egészen nyíltan megmondták". 1939 májusában korlátozzák a szakszervezetek politikai tevékenységét, a belügyminiszter felfüggeszti az autonómiát. A szociáldemokrata párttal tartott kapcsolatok korlátozása miatt visszaesik a mozgalom, a szociáldemokrata párttagok nem vesznek részt a szakszervezeti munkában: „a pártpolitikai törekvésektől is távoltartják magukat".

90 1940 augusztusára a mozgalom fellendül. A rendőrség szerint a 300 tagot számláló MSZDP-szervezet és a háromszor annyi szimpatizánsa körében megélénkül a röpiratterjesztés. A MÁV-lakótelepen és környékén, a lemezárugyár előtt és a város több pontján nagyszámú „Fegyverbe! Szovjetmagyarországért!" kezdetű frakciós röplapot is találnak.

91 A szovjet—német háború kitörését követően a városban ismeretlen tettesek felgyújtják a katonai gépkocsitárolót. Az MSZDP-szervezet aktivitása háttérbe szorul, az építőmunikás- és a vasasszakszervezet a Nemzeti Munkaközpont állandó zaklatásai ellenére 1942 folyamán tovább működik. A szabad szakszervezetek a nyilas nyomás ellensúlyozására tagszerző akciót indítanak. A politikamentes házi agitáció célja Budapesten és környékén 500 tag beszervezése volt. A rendőrségi helyzetértékelés szerint a szociáldemokrata párt „... Vácon hetek óta eredményesen szervezkedik, a munkásságot izgatja és nagyobb bérkövetelések kieszközlésére ösztökéli."

92 A munkásmozgalom helyzete az ország hadba lépésével egyre súlyosabbá válik. A munkásság vezetőit sorra behívják katonának, a szakszervezetek helyiségeit elveszik, a szövetségeket kormánybiztos alá helyezik. A németek bevonulása után megkezdődik a kommunisták és minden balodali, antifasiszta erő internálása. 1944. április 3-án internálják a helyi pártvezetőséget. Az 1944 márciusában még működő vasasszakszervezeti csoport a német megszállás után megszünteti működését. Szeptemberben a helyi MÉMOSZ-csoport is felbomlik.

93 c) A munkásság gazdasági mozgalmai Az MSZDP váci szervezete megalakulását követően — a helyi szakszervezeti csoportok szervezése eredményeként — hatalmas lendületet vettek a dolgozók bérmozgalmai. A választási küzdelemre összpontosító, a kormányzó közeli látogatása előkészületeivel lekötött városi hatóságot felkészületlenül érte a Hirmann szerszámgépgyár 260 munkásának munkabeszüntetése. Az 1922. április 9-től 23-ig tartó, a bérek 100%-os emelését követelő vasmunkások helyett a gyár bosszúra éhes tulajdonosának sikerült sztrájktörőket beállítani. A tanácsköztársaság idején szocializált gyár öntudatos munkássága a küzdelemben alulmaradt, az igazgatónak néhány nappal Horthy Kodak-gyári látogatása előtt sikerült a sztrájkolókat a munka felvételére kényszeríteni, a mozgalom szervezőit pedig elbocsátotta.

94 A proletárdiktatúra bukása után újjáalakult textilipari szakszervezet első akciója során harcba keveredett az üzemben már korábban megalakult és aránylag erős keresztényszocialista ellenfelével. Az Első Magyar Kötő és Szö-