Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A statisztika több következtetést tesz lehetővé. Alapvetően fontosnak tartjuk annak megállapítását, hogy 2106 volt Vácott azoknak az 5 holdon aluli kisbirtokoknak a száma — részben szántóföld nélkül — amelyek területe összesen 2078 hold volt. E birtokokon hozzávetőlegesen — az eltartottakkal együtt — 4000—4500 személy élt. Kiemelkedő még, hogy az egyetlen 1000 holdon felüli birtokos —, a káptalant csupán földjei egy részének bérletbe adása „mentette" meg az e kategóriába történő sorolástól — a megyés püspök csak Vác területén egymaga nagyobb birtokkal rendelkezett — 2143 holddal — mint a 2106 törpe- és kisbirtokos. E réteg többsége — az egy holdnál kisebb nadrágszíj parcellákkal rendelkezőkre gondolunk — több szempontból is közelíthető a különben erősen csökkenő tendenciát mutató napszámosok csoportjához.

34 Ami viszont a másik oldalt, a nagyobb birtokokat illeti, ott a földek nagysága a püspökséget és a káptalant állítja az első helyre. A váci római katolikus püspökség a város területén 2143 holdat mondhatott magáénak, amelynek közel felét azonban erdőség alkotta.

35 Szántói a terület mindössze 10%-át foglalták el, de meglepően alacsony volt a szőlőterületek nagysága is.

36 A váci római katolikus káptalan birtoka 1925-ben 1120 hold volt, ez azonban bérletbe adások következtében 1937-re 485 holdra csökkent. A káptalani birtok összetétele különben hasonló volt a püspöki uradalom arányaihoz: a birtoknak több mint a felét erdők alkották. Említést érdemel, hogy a káptalan szántóit adta bérletbe, erdőterületének feltűnően nagy csökkenése viszont azt jelzi, hogy ott intenzív kitermelést folytatott. Az egyházi jellegű nagybirok részaránya így Vácott az országos és a megyei átlagot messze meghaladó értelemben jutott kifejezésre: ha a káptalan bérleteit is ide soroljuk, az a városban 28,9% volt, szemben a megyei 3,9%kal és az országos 5,4%-kal.

37 Az egyházi javak mellett — láttuk már — kettő, 500 holdnál nagyobb birtok volt Vácott: az egyik a Marx János örökösök, majd. özv. Marx Jánosné kezén 742 holddal, amelyből 664 hold volt a szántó, a másik pedig magáé a városé: 728 hold nagyságban. 3. IPAR • Vác iparfejlődése a két világháború közötti időszakban kevesebb anomáliát mutat az országos vagy nagyobb régiók által kínáltak összevetésében, mint a mezőgazdaság. A város iparának alakulását a helyi tényezők — Vác vezetésének ipartámogató politikája eredményeivel együtt — nem tudták az országos átlagok fölé juttatni. Az időszak konjunkturális éveinek kihasználása, lehetőségeinek megragadásai sem 'kérdőjelezhetik meg ezt a megállapítást. 3.1. A KÖNNYŰ- ÉS KISIPAR A város ipari jellegének elsődlegesen könnyű-, illetve kisipari sajátosságai, a nagyobb vállalkozásoknak is aránylag alacsony színvonalon jelentkező termelési volumene, az ipar szerkezeti és szervezeti mutatói a legtöbb vonatko-