Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Országosan megkezdődött a mezőgazdasági hitelakció. Pest vármegyében is megalakult a Vármegyei Gazdasági Egyesület. A váci Mezőgazdasági Bizottság igényelt a Gazdasági Egyesülettől a mezőgazdasági dolgozók részére ruhát, pokrócot, lószerszámot, mezőgazdasági eszközöket, permetezőszert és műtrágyát.

56 Gazdasági felszerelések beszerzésére fordítható kamatmentes hitelakciót szerveztek. A Pest megyei kisgazdák között 20 millió koronát osztottak ki. A Vácra adott összegről pontos adatunk nincs. A helyi direktórium szigorú intézkedéseket hozott a mezei lopások megszüntetésére. 2.3. KÖZELLÁTÁS — EGÉSZSÉGÜGY A közellátás javítása érdekében szükségintézkedéseket foganatosítottak. Kötelezővé tették a mezőgazdasági termények bejelentését. Különös tekintettel a gabonára. Elrendelték a fejadagon felüli termékek beszolgáltatását. Szigorú intézkedéseket hoztak a lánckereskedelem kiküszöbölésére. Az árurejtegető, árdrágító kereskedőkkel szemben gyakran a forradalmi törvényszék szigorát alkalmaztak. Az igazságos elosztás érdekében jegyrendszert vezettek be. Az áru értékesítésének, érkezésének és kiosztásának időpontját a sajtó útján hozták nyilvánosságra. Az elosztásnál a vöröskatonák családtagjai kedvezményben részesültek. A tanácsköztársaság hadi helyzete ezt a megkülönböztetést indokolttá tette. Bevezették az élelmiszerkészlet bejelentési kötelezettséget. Pl. az 5 kg-nál nagyobb étkezési sómennyiséget be kellett jelenteni. A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy május elején a váciak is csatlakoztak az országos akcióhoz, a vendéglőben hústalan hetet tartottak. Később rendelkezés született a húsfejadagokról, amely szerint családonként legfeljebb 1 kg hús adható ki. Különös gondot okozott a tej ellátás. A direktórium helyi vezetői a legnehezebb körülmények között is biztosították a 2 éven aluli gyermekek és terhes anyák tejellátását. Termann népbiztos felszólította a tehéntartó gazdákat, hogy 8 napon belül jelentsék teheneik számát, a lefejt tej átlagos mennyiségét és értékesítésének módját. A vendéglőket utasították, hogy élelmiszert csak az ellátatlanoknak szolgálhatnak ki. Kötelezték a kereskedőket s a vendéglők tulajdonosait, hogy élelmiszerkészleteikről naprakész leltárt készítsenek. Ezeknek a szigorú intézkedéseknek a betartatásánál jó szolgálatot tett a házbizalmi-rendszer. A bizalmiak ismerték a körzetükben tartózkodókat, közvetlenül tudták megítélni a helyzetet. Segítségükkel derítettek fel sok spekulációt, árurejtegetést. A direktórium külön felhívta a város lakosságát, hogy a közellátás javítása érdekében ne tűrje a szabálytalanságokat, s ezt azonnal jelentse. Erre több esetben sor is került. Pl. Pápa Hermann földbirtokost élelmiszer és közszükségleti cikkek elrejtése miatt 20 000 korona pénzbírságra ítélte a Forradalmi Törvényszék.

57 Az élelmiszerhiány mellett óriási problémává vált a tüzelőellátás is. A faügyi megbízott óriási nehézségek árán tudott csak fát szerezni, a házbizalmiakkal ellenőriztették a háztartások fakészletét, s a rászorulóknak háztartásonként 10 q fát osztottak ki. A lakosság a 4 éves szenvedésekkel teli háború után ebben a nehéz helyzetben is fegyelmezetten viselkedett.

58 A Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt igyekezett valóra váltani mindazokat a követeléseket, amikért a szocialista munkásmozgalom évtizedéken át 419