Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

küzdött. A Forradalmi Kormányzótanács március 29-én kiadott rendeletében a korábbinál jóval szélesebb körben kiterjesztette a társadalombiztosítást, s felemelte a szolgáltatások színvonalát. Központi intézkedéssel támogatták a terhes nőket és a kisgyermekes anyákat. Eltörölték a női munka külön bérezését. Érvényesítették az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét. Megtiltották a gyermekmunkát. Április 17-én jelent meg a munkaidőt és a munkabéreket szabályozó rendelet. A rendelet értelmében bevezették a 8 órás munkaidőt, emelték a béreket és a természetbeni juttatásokat. A váci direktórium a központi intézkedések .maradéktalan megvalósítására törekedett. Kötelezte a munkáltatókat, hogy kivétel nélkül az összes alkalmazottat jelentsék be a kerületi munkásbiztosító pénztárnál.

59 Júliusban a váci direktórium határozatot hozott, hogy az összes gyárban ellenőrizni kell az egészségvédelmi berendezéseket, s korszerű mosdókat és zuhanyzókat kell felszerelni.

60 A tanácsköztársaság tragikus egészségügyi viszonyokat talált Vácon. A fő gondot itt is, mint országszerte a magyar proletárbetegségként ismert tbc és szilikózis okozta. Az évi halálozási statisztikák azt bizonyítják, hogy az egy évben meghaltak 50—60%-a 30 éven aluli, s ezeknek 90%-ia tbc-ben és szilikózisban halt meg. A helyzet legsúlyosabb a kötő-szövőgyár munkásai között volt. A gyár poros levegője, erőteljesen hozzájárult a rosszul táplált, agyonhajszolt munkások egészségének megromlásához. A rendeletileg is előírt szellőzőberendezéséket sem szerelték fel, s így a szilikózis tömegesen szedhette áldozatait. A még súlyosabb tbc gyakran egész családokat pusztított ki. A városi direktórium ismerve ezt a szomorú helyzetet, Klein Károly javaslatára határozatot hozott egy 30—50 ágyas tüdőbeteg-kórház, felépítésére.

61 Vácot a jó és tiszta levegője alkalmassá tette volna a szanatórium építésére. Sajnos az ismert külés belpolitikai nehézségek és az idő rövidsége miatt a tüdőszanatórium építése is csak terv maradt. A direktórium döntése alapján július végén egy orvosokból álló egészségügyi bizottságot hoztak létre. A bizottság feladatául a város egészségügyének szocialista alapokon való megszervezését tűzték ki, sajnos a tényleges tevékenységre már nem maradt idő. Mathisz Mihály népjóléti biztos külön segélyt utaltatott ki azoknak az özvegyeknek, árváknak és rokkantaknak, akik állami segélyen kívül más jövedelemforrással nem rendelkeztek. Munkabértérítést fizették a vöröskatonák hozzátartozóinak. 2.4. AZ OKTATÁS- ÉS MŰVELŐDÉSÜGY (EGYESÜLETEK ÉS A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT VÁCI CSOPORTJA), A VÁCI VÖRÖS ÜJSÁG A tanácsköztársaság az oktatásügy területén is rengeteg tennivalót talált, hiszen Magyarországon még 1919-ben is az elemi iskolák 80%-a s a középiskolák 85%-a egyházi kezelésben volt. A haladó erők régi vágyát váltotta valóra a március 29-én megjelent rendelet, amely kimondta, hogy a Tanácsköztársaság állami ügynek tekinti 'az oktatást és a nevelést, és a nevelési és oktatási intézetéket köztulajdonba veszi.

62 Az államosítással megvetették az alapját a modern oktatási rendszer kialakulásának. Tervbe vették az egységes 8 osztályos népiskolai rendszer kiépítését, a gimnáziumok szakosítását, a munkásegyetemek létrehozását.

63 Vácon március végén a tanítók szakszervezetének alakuló ülésén M'atheika János direktóriumi tag bejelentette az iskolák államosítását. 420