Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

tagokat, hogy február 25-től „bizalmi férfiúi" minőségben tartózkodjanak a főszolgabírói hivatalban, s ellenőrizzék a főszolgabíró ténykedését.

d9 A Nemzeti Tanács súlyos örökséget kapott: a feudális maradványokkal terhelt kapitalista Magyarországot. Országszerte a tömegek egyik fő követelése a feudális földbirtok felszámolása volt. A földreform kérdése rövid idő alatt szétválasztotta az ideiglenesen összekovácsolódott koalíciót. A földbirtokosok élesen támadták a készülő földreformjavaslatot, minden erővel igyekeztek törvénybe iktatását megakadályozni.

20 Búza Barna földművelésügyi miniszter 1918 novemberében nyilatkozatban nyugtatta meg a földbirtokosokat: „a kormány megváltani (és nem kisajátítani) akarja a földbirtokokat és rendes becsáron átvenni az élő és holt felszerelést". A baloldal erői radikális földreformot vártak. Országszerte nőtt a nyugtalanság, Somogyban, Szabolcsban a parasztok megkezdték a földfoglalást.

21 Vácon már 1918. november 1-én Migrai József a népgyűlésen tartott beszédében egyértelműen forradalmi földreformot követelt. Elmondta „ ... a föld csak azoké lehet, akik megművelik, le kell számolni a dúsgazdagokkal... azt mondják nektek, hogy a haza iránti kötelességeteket teljesítitek, amikor idegen népek letiprására vállalkoztatok, azért, hogy a német ipar és a magyar agrárérdekeket előbbre vigyétek".

22 A földbirtokreform késése 1918 decemberében és 1919 januárjában Pest megyében is mozgolódáshoz vezetett. 1919 januárjában a váci járási főszolgabíró azt jelentette a főispánnak, hogy „a földbirtok-reform életbelépéséig ajánljanak fel önként a birtokosok földbirtokaikból, vagy haszonbérleteikből, a földnélküli vagy 5 kh aluli birtokokkal rendelkező harcból viszszatérteknek, s az özvegyeknek, az árváknak".

23 Erre azonban nem került sor. Nagy csalódást okozott az 1919. február 15^én megjelent Búza Barna-féle földreformrendelet, az 1919:18. te. A törvény kimondta az állami kisajátítás jogát, az 500 kh-on felüli állami és a 200 kh-on felüli egyházi birtokra. A kisajátított birtokok után az 1913. évi földárak szerint kártérítést akartak fizetni. A földhözjuttatottak a földet örökös haszonbérletként kapták volna, amit vagy azonnal, vagy 50 év alatt 5%-os kamat mellett megválthattak volna. S tényleges hatalommal alig rendelkező kormány ezt a szűkre korlátozott rendeletet sem tudta végrehajtani. A nyugtalanság Vácon is megkezdődött, az itteni földbirtokviszonyokra jellemző, hogy a tulajdonosok 12,3%-a birtokolta az összterület több mint 90%-át. A 942 mezőgazdasági cseléd egyáltalán nem rendelkezett földbirtokkal.

24 Nóvák Antal polgármester-helyettes 1919. március 1-én táviratban kérte a főispán kormánybiztost, hogy sürgősen hozzon rendeletet a földosztás megindítása ügyében: „Főispán Kormánybiztos Ürnak! Budapest. A földművelő népnél általános nyugtalanság mutatkozik, hogy a földosztás nem kezdődik. Szegény munkások, iparosok, vasúti alkalmazottak és kisebb tisztviselők részéről állandó támadásnak vagyok kitéve, hogy a fenntartásukhoz szükséges kerteket és házhelyeket nem tudom kiutaltatni, miután a birtokosokkal nem tudtam megállapodni. Kérek azonnali intézkedést, míg a szenvedélyek ki nem törnek! Novak Antal polgármester-helyettes."

2

^ A földreformrendeletnek országosan nem sikerült érvényt szerezni, nem változtatott ezen a minisztertanács 1919. március 6-án hozott határozata sem, melynek értelmében „a földosztást a lehető leggyorsabban végre kell hajtani".

26 Ennek fő oka a külpolitikai kudarcokban keresendő, de nagymértékben hozzájárul a belső helyzet labilitása is. A joboldal „a túlzó radikális" intézkedések miatt, a baloldal a mérsékelt, nem forradalmi megoldások miatt távolodott 410