Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

el a kormánytól. Az antant a magyar követelésekkel szemben a Monarchia romjain kialakuló nemzeti államok érdekeit támogatta. Károlyiék számára a következő lehetőségek kínálkoztak: 1. teljesítik a nép demokratikus követeléseit s fegyvert adnak a kezébe, 2. kiszolgáltatják magukat teljes mértékben az antantnak és az erősebb szomszédoknak. 3. Átadják a hatalmat a kommunistáknak. Ä Vix-jegyzék véglegesen megpecsételte a Károlyi-kormány sorsát. Nyilvánvalóvá vált, hogy az antant támogatására nem számíthatnak, s olyan kormányra van szükség, amely tényleges erőt képvisel, tömegeket tud a háta mögött, s a tömegek erejével támasztja alá jogos követeléseit. A szorongatott helyzetben a szociáldemokraták és a polgári vezetők felkeresték börtönükben a kommunistákat, és felajánlották az egyesülést. Ilyen körülmények között került sor 1919. március 21-én a proletárdiktatúra kikiáltására, a szocialista forradalom vér nélküli győzelmére. 2. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 2.1. A DIREKTÓRIUM, A TANÁCS VÁLASZTÁS, A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE, A FORRADALMI TÖRVÉNYSZÉKEK ÉS A VÖRÖS NÉPÖRSÉG A munkások, a szegényparasztok és a baloldali értelmiségiek Vácon is lelkesen üdvözölték a proletárdiktatúrát. A háború utáni borzalmas gazdasági helyzet országosan és helyileg is rengeteg, szinte megoldhataltan probléma elé állította a tanácsköztársaság vezetőit. A tanácsköztársaság kikiáltását követő napon Vácon is a direktórium vette át a hatalmat. A direktórium tagjait a város vezetői, a szociáldemokrata párt tagsága a szakszervezetek vezetősége és a baloldali Váci Űjság szerkesztői választották. . A direktórium tagjai:

27 Kovacsik Mihály: vasesztergályos, főnépbiztos; Matheika János: tanárjelölt, közoktatási és sajtóügyi népbiztos; Klein Károly: munkásbiztosító pénztári igazgató, pénzügyi népbiztos; Mathisz Mihály: cipész, népjóléti népbiztos; Maróti Lajos: géplakatos, szocializálási és jogügyi népbiztos. A direktórium megalakulásáról és intézkedéseiről falragaszokon s a helyi sajtón keresztül értesítette a lakosságot. Kezdettől legfőbb feladatának tekintette érvényt szerezni a tanácskormány központi intézkedéseinek, s megakadályozni mindenfajta ellenforradalmi tevékenységet. A tanácsköztársaság kikiáltása után időbe telt, míg a régi közigazgatási rendszert felszámolták, s új, a proletárállam érdekeit védő hálózatot építettek ki. Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében például március 24-ig mind a régi főispán kormánybiztos, mind az alispán hivatalában maradt.

28 A helyi közigazgatás átszervezése a Tanácsköztársaság kikiáltása után rövid idő alatt megtörtént. A régi vezetőség lemondott, s az ügyek irányítását a korábban említett ideiglenes direktórium vette át. A helyükön maradt régi kis411