Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

őrkapitány vagy nem engedélyezte a munkásgyűléseket, vagy óriási rendőri készültséget sorakoztatott fel.

373 A világháború kitörése a váciak számára is mérhetetlen nyomort, szenvedést hozott. A rendkívüli helyzet a közigazgatást is új problémák elé állította. Vácott a legnagyobb problémát a közellátás megszervezése és a közrend biztosítása jelentette. A helyi közigazgatási apparátus feladatkörébe tartozott az adók behajtatása, a maximál tárak betartatása, a zár alá vétel s az 1915-től egyre gyakoribbá vált rekvirálások lebonyolítása. A közellátás gondjain a legszigorúbb törvényekkel sem sikerült segíteni. Az incidensek rendszeresekké váltak. A tanács hatáskörébe tartozott az élelmiszer-utalványok kiosztása. A nagy élelmiszerhiány és a jegyekkel való manipulálás miatt gyakran tettlegességre is sor került.

374 A közellátás biztosítására közélelmezési bizottságot szerveztek. A bizottság munkájával a lakosság elégedetlensége a háborús évek folyamán egyre nőtt. A háború végén a legszigorúbb intézkedésekkel sem sikerült az adót behajtani. A rekvirálók elől a terményt elrejtették. A piaci feketeárakkal is tehetetlen volt a hatóság.

375 A belügyminiszteri rendeleteik, főispáni utasítások hívták fel a polgármesterek, rendőrkapitányok figyelmét a sztrájkolókkal, tüntetőkkel szembeni szigorú eljárásra. 7.4. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS .(JÁRÁSBÍRÓSÁG), TELEKKÖNYV, ESKÜDTBÍRÓSÁG 1869-ig az igazságszolgáltatás és a közigazgatás nem különült el teljesen. Ezen a téren a kiegyezés sem hozott lényeges változást. Még az 1868:54. te. is úgy rendelkezett, hogy „A szabad királyi és rendezett tanácsú mezővárosokban a polgári ügyekben való bíráskodást első folyamodásilag a városi bíró, vagy a helyettese és a városi törvényszék gyakorolja". Az igazságszolgáltatás történetében a fordulópontot az 1869:4. te. jelentette. Az új törvény leglényegesebb része az, hogy az igazságszolgáltatást elkülöníti a közigazgatástól. Az új elveken nyugvó igazságszolgáltatás részletes felépítéséről az 1971:31., 32. és 33. te. intézkedett. Az 1871:31. te. alapján Vácott is megalakult a váci királyi járásbírósági hivatal. A járásbíróságot először a Monszparfc-, majd a Barts-féle házban helyezték el. 1880-tól új, külön erre a célra épített épületbe költözött. A váci járásbíróság megalakulásakor egy járásbíróból, 2 albíróból és 1 aljegyzőből állt. A járásbíró intézte az elnöki, örökösödési és a polgári ügyeket, az egyik albíró a polgári és kisebb polgári, a 'másik a fenyítő és kihágási ügyekkel foglalkozott. Az aljegyző a bűn vizsgálattal és az előny omozásokkal foglalkozott. Az ügyek szaporodásával a századfordulóra a bíróság létszáma is megnőtt. A járásbíróság személyzete: 1 kir. járásbíróból, 3 albíróból, 1 aljegyzőből, 3 írnokból, 1 joggyaikornokból, 3 díjnokból, 1 hivatalszolgából, 2 kézbesítőből, 1 börtönfelügyelőből, 1 börtönőrből és 2 végrehajtóból állt. 1872 októberében a váci járásbírósághoz csatolták Naszál- (Nagy-JSzál-) pusztát, Tót-Györköt, Mácsát, Kisújfalut, Zsidót, Megyerke és Ecskendi pusztákat,

376 Az 1880-as években újabb területeket: Ácsát, Bottyánt, Csomádot, Csővárt, Dukát, Dunakeszit, Alagpusztával, Fótot, Sikátorpusztával, Kisnémedit, Kis-Szent Miklóst, Kis-Űj396