Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

falut, Püspök-Hatvant, Vácz-Hartyánt, Veresegyház, Szilágy, Szár, Galambos, Cseres pusztákat csatolták a váci járásbírósághoz. 1875-ben a képviselő-testület ülésén felvetődött a telekkönyvi hatóság Vácra helyezésének szükségessége. A probléma megoldása 6 évig váratott magára. A fő nehézséget az okozta, hogy a városnak kellett gondoskodni a telekkönyvi hatóság elhelyezéséről. Végül hosszas huzavona után a képviselő-testület megszavazta az Arany-hordó nevű vendéglő teher nélküli átengedését a kincstárnak. Miután az elhelyezési probléma megoldódott, az igazságügy-miniszter a járásbíróságot 1881. augusztus 1-i hatállyal telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel ruházta fel. A telekkönyvi hatóságnak Vácra helyezése a város gazdasági fejlődése szempontjából is jelentőséggel bírt. Egyrészt a váciak helyben intézhették ügyeiket, másrészt, a telekkönyvi ügyekben Vácra utazók növelték a város kereskedelmi forgalmát. Egyszerűbbé vált a vagyoni állapot igazolása, ami lendítőleg hatott a hitelügyletek fejlődésére. A járásbíróság a Budapest vidéki királyi törvényszékhez tartozott. A járásbíró a fontosabb ügyek állásáról havonta kimutatást küldött a törvényszék elnökének, az illetőségéhez tartozó bűnügyekről és a vizsgálatok állásáról pedig a kir. ügyészségnek tett jelentést. A törvényszék a hatósághoz tartozó ügyekben a járásbíróságnak utasítást adhatott. A sértett fél a járásbíróság ítéletei ellen elsőfolyamodásilag a Budapest vidéki királyi törvényszékhez fellebbezhetett. A polgári államok mintájára az 1897:33. te. Magyarországon is elrendelte az esküdtbíróságok felállítását. Az esküdtbíróságok csak bűnügyekben bíráskodhattak. Feladatuk a bűnösség, vagy nem bűnösség eldöntése volt, de az esküdtszéki tagság feltételei eleve kizárták a nép széles rétegeit. Az esküdtszék tagjának évi 20 korona egyenes állami adót kellett fizetnie, vagy ennek megfelelő vagyonnal, vagy egyetemi végzettséggel kellett rendelkeznie. Ha a váci esküdtek névsorát nézzük 1900-ban, egy liszttkereskedő, egy nagygazda, egy gyáros, egy MAV-tisztviselŐ és egy magánzó lett a Pest vidéki esküdt törvényszék tagja.

377 1907-ben hasonló a helyzet: egy gabonakereskedő, egy földbirtokos, egy intézeti gondnok és egy ipartestületi jegyző került be az esküdt törvényszékbe.

378 A közigazgatás és az igazságszolgáltatás rendszerében lényeges változást a Tanácsköztársaság hozott, erről részletesebben a Tanácsköztársaságrólszóló fejezetben lesz szó. JEGYZET 1 Karcsú, 1888. IX. 431 2 Karcsú, 1888. I. 12. (200'00 akó kb. 110.000 liter) 3 A m. к. o. mgstat. I. 1897. 310 4 PmL közgy. jkv. 10/1871 5 Tragor, 1940. 7 6 A m. к. o. mgstat. 1897. I. 312 7 Karcsú, 1888. IX. 431 8 A m. к. o. mgstat. 1897. I. 310 9 Uo. 10 A m. к. o. mgstat. II. 1897. 257. A statisztika a részletezésben a hasznavehetetlen területeket nem tünteti fel. 11 A m. к. o. mgstat. 1910. 395 12 Uo. 397