Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A helyi múzeum létrehozását is tervezték. Üléseiket a középvárosi iskolában tartották.

321 1895. február 9-^én a városházára hívták össze a bizottságot. Ettől kezdve a „magánkezdemenyezésű" bizottság keretei kibővülték: — létrejött egy polgárosodó városban a múzeumi egyesület közintézménye, amely megvalósította a múzeumot is. Ezen az ülésen a polgármester köszönte meg a volt elnök (Csávolyszky) munkásságát és Bauer Mihály gimnáziumi tanárt felkérte terve előadására. Bauer «elajánlotta házát a múzeum céljára, de egyesületet javasolt a könyvtár és múzeum megteremtésére.

322 A Váci Múzeum Egyesület alapszabály-tervezetét Bauer készítette el és 1895. február 15-én 30 tagú bizottság vitatta meg. A bizottság Vác közéletének, jelentősebb képviselőiből állt, zömében polgári értelmiségiekből, de a kereskedelem, az ipar (ipartestületi elnök és gyáros), valamint a bank is képviseltette magát. Alapszabályát 1896. március 4-én jóváhagyta a belügyminisztérium. Alakuló közgyűlését december 27-én tartotta a városháza nagytermében, ahol ismét Csávolyszky kanonokot választották elnökké és Tragor Ignácot titkárrá. A múzeumigazgató Bauer Mihály lett. Négy múzeumi osztályt (iparművészeti, régészeti-történeti, természetrajzi és tanügyi) hoztak létre. Hivatalos lapjuk a Vác és Vidéke újság lett. Szervezés közben voltak személyes és helyiségből eredő problémák, de 1896. február 27-én megnyitották a múzeumot, majd később a könyvtárat is. A múzeum többször költözött (19024эеп Bauer házából városi bérletbe, majd a Siketnéma Intézetből a káptalan könyvtárába), de mindenütt háromszobás kiállítást rendezett be.

323 A városi közgyűlés 1903 őszén városi múzeummá nyilvánította : az egyesület kérésére.

324 A múzeumi egyesület ténykedése igen sokrétű volt korszakunkban is. Működésével át aSarta fogni Vác egész társadalmának közművelődési ügyét. Az egyesületi élet továbbfejlesztője és motorja a közjegyzőből bankárrá lett dr. Tragor Ignác (1906-tól a VME elnöke) volt. A lokálpatrióta Tragor a váci közélet egyik legaktívabb tényezője volt, és összeköttetéseivel az egyesületbe szervezte Vac jelentősebb polgári és értelmiségi elemeit. Az 1907. év végére 245 tagja volt az egyesületnek. Az évi hatkoronás tagdíj mellett jelentős értékű adományok erősítetíék meg az egyesület anyagi alapját. A Váci Múzeumi Egyesület kulturális programja átfogó és — a korhoz képest — átlagon felüli volt. A múzeumi rendes kiállítás mellett időnként kiállításokat rendeztek váci tárgyú festményekből, váci jellegű iparművészeti alkotásokból, vagy Váccal kapcsolatos személyek képeiből. Feliratos táblákat helyeztek el a váci váron, vagy emléktáblákat váci személyek (Argenti Döme, Katona Lajos, Petőfi szülei) házain. Emléküléseket rendeztek az egyesület volt nagyjai (Csávolyszky elnök és mecénás) vagy nagy költők (Arany, Tompa) évfordulója tiszteletére. Jelentősebb közgyűléseikre helyi vendégeket is hívtak. Időnként neves tudósokat (1900: Hampel József, 1908: Szalay Imre és Fejérpataki László, 1913: az Országos Régészeti és Embertani Társulat vezetői) is meghívtak, akik tanácsokat adtak, vagy elismerésüket fejezték ki. Az egyesület kiadványai (első: a Váci Kalauz) rendszeressé váltak, éves beszámolóit a Dercsényi-nyomda díjmentesen készítette. Ismeretterjesztő előadásaik (felolvasó üléseik) időnként rendszeresek voltak. Például 1908 első három hónapjában tíz, 1918 hasonló időszakában kilenc (történelmi, irodalmi, földrajzi és drámai) előadás volt. Idővel az „Urániával" karöltve tartottak előadásokat, amelyeknek szüneteiben énekeseket, zongoristákat vagy a váci vonósnégyest szerepeltették. Előadásaikat bizonyára csak a helyi polgári „középosztály" látogatta, mert többször felvetődött a munkásság köré-