Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
ben tartandó „népies előadások" terve. (Talán az egyesület beszámolóiból is kicsengő polgári nacionalizmus is távol tartotta a váci munkásságot, de a fent írt bérharcok miatt volt köztük távolodás és osztályellentét.) A Reitter-gyár még villanyt is adott volna a vetítéshez. Megemlítendő viszont az egyesület analfabéta-tanfolyamának 1908. évi terve, amelyet a titkos választójog érdekében hirdettek meg, és az éves beszámoló szerint: „ ... dugába dőlt..., mert az analfabéták megrögzött nyakasságát nem tudták megtörni". Ezen a területen az 1912ben szervezett ,,munkásgimnázium"-ról olvashatunk pozitív beszámolót. 325 A Váci Múzeum Egyesületről megállapíthatjuk, hogy a dualizmus korában a polgári művelődés ügyét egy vidéki városban az országos átlagon felüli nívón szolgálta. Ez derül ki részletesebb ismertetéséből, illetve a hasonló egyesületekkel történő összehasonlításból is. 326 (Az egyesület működése a felszabadulás utáni évekig nyomon kísérhető. 327 7. KÖZIGAZGATÁS — BlRÄSKODÄS 7.1. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Vác közjogi helyzetét az 1871:18. te. alapján rendezték. 1872-ben a Vác mezővárosból rendezett tanácsi várossá alakult át. A közigazgatási szervezet felépítését az említett törvény, majd az ezt kiegészítő és módosító 1886:22. te. határozta meg. A törvény szellemében megfogalmazott új városi szabályrendelet szerint „... a város a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvényinek és a törvényhatóságnak, az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit, s gyakorolja mindazon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a rendezett tanácsú városokat a törvény szerint megilletik". 328 A városi önkormányzati jogot gyakorló hatóság a) a képviselő-testületből, b) a tanácsból, c) az árvaszékből, d) az érvényes szabályrendelet szerint szervezett tisztviselői karból állt. 7r *" n A városi hatóság legfőbb szerve a képviselő-testület volt, amely autonóm jogait a városi közgyűléseken gyakorolta. Az 1870:42. te. a polgári társadalom igényeinek megfelelően módosította a korábbi jogszokást. Korábban a testület egésze választott képviselőkiből tevődött össze. Az említett törvény megalkotta a virilizmust, amely szerint a képviselők fele vagyona alapján minden egyébtől függetlenül került be a testületbe, s csak a másik fele választás útján. 329 A választott testületi tagok mandátuma 6 évre szólt, a virilisek jegyzékét viszont a külön erre a célra alakuló bizottság évente szigorúan ellenőrizte. Vácott 60 virilis és 60 választott képviselőből állt a testület. Ha végignézzük a váci virilisek ránk maradt jegyzékeit, abból nyomon követhető a város kapitalizálódási folyamata. Az 1875-ös jegyzékben még a földbirtokosok teszik ki a többséget, az 1890-es évektől azonban már az ipar képviselői alkotják a virilisek zömét. Az 1875-ös jegyzékben az első számú virilis a váci püspök, utána követ387
