Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

1867. december 1-én megalakult jótékony nőegylet alapszabályában fogalmazta meg az óvodaügy felkarolását, a kisdedek oktatását, nevelését.

308 Az óvoda működtetéséhez szükséges alaptőkét adományokból, rendezvények bevételéből, gyűjtésekből biztosították. Az 1866-foan létrehozott igen szegényes körülmények között tengődő óvodát 1868-ban a Koller-házból átköltöztették Hermann József nagyprépost házába, és ott „Frőbel gyermekkert" elnevezéssel újj ászervezték.

309 1877-ben 90 gyermek járt óvodába, 1883/84-ben már 110.

310 A gyermekek tanítója Mayer Józsa volt és kisegítőként óvónőt is alkalmaztak

311 Az egylet 1880. március 14-én tartott közgyűlésén az óvodafenntartás magas költsége miatt az óvoda átadását határozta el.

312 A város kérésére a püspök közbenjárásával az óvoda vezetését a Szent Vince-nővérek 1881-től vállalták.

313 Az óvónő bérét, évi 200 forintot továbbra is az egyleti pénztárból fizették, amit a tandíjból befolyt összegek terhére 1882-ben 50 forinttal megemeltek.

314 Schuster Konstantin püspök szorgalmazására a nőegylet egyleti óvoda létesísét határozta el.

315 A második óvodát a felsővárosban 1888-ban nyitották meg, amit 1890-ben 12 gyermek elhelyezésére alkalmas árvaházzal bővítettek.

316 A harmadiknak létesült egyleti óvodát a város anyagi támogatásával az aZsóvárosban '1892-ben adták át rendeltetésének.

317 6.3. AZ EGYLETEK ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS Az iskolán kívüli művelődésügynek korszakunkban két jelentősebb szervezete alakult ki és működött Vácon: a Váci Múzeumi Egylet és a helyi munkásmozgalom városi és üzemi szervezetei. (Az utóbbiról — főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásában — fentebb a IV/3. pontban volt szó.) Emellett a helyi lapok és nyomdák szerepe hangsúlyozható. A Váci Múzeumi Egylet (VME) 1896. évi hivatalos megalakulását a „Váci múzeum és régészeti bizottság" 1887. évi létrejötte előzte meg. Ennek a bizottságnak az eredete több mint egy évtizedes egyéni kezdeményezésekre és eredményekre vezethető vissza. 1880-ban jelent meg Karcsú Antal Arzén ferences rendi rendfőnök „Vácz város története" с kilenckötetes művének első kötete (füzete).

318 A következő évből a lövőházban tartott régészeti felolvasó ülésről olvashatunk a helyi sajtóban. Ismételten írnak a régészetet tanult ifj. Varázséji Gusztáv (lapszerkesztő, városi tanácsnok) és Szinte Gábor ásatásairól (Pogányvár, Bolhavár, Hétkápolna) is. Ifj. Varázséji régészeti és más történelmi tárgyak gyűjtésével kezdeményezte és alapozta meg a váci múzeumi egyesület létrehozását. Korai halálakor (1887) több mint háromezer muzeális tárgyát leltározták.

319 Varázséji elképzeléseit — a szintén muzeális anyagokat gyűjtő — Frey singer közjegyző és Csávolyszky kanonok valósította meg. Csávolyszky József kanonok 1887 novemberében kibővített iskolaszéki ülést hívott össze és ezen megalakította a „Váci múzeum és régészeti bizottság"-ot, amelynek Csávolyszky lett az elnöke. A bizottság célul tűzte ki a további helyi emlékek gyűjtését, a helytörténeti és közművelődési ismeretek bővítését, előadások (felolvasások) tartását, valamint a sajtó vonatkozó támogatását.

320 Az egyházi és polgári értelmiségből álló vezetőség táncestek és kiállítások rendezésével kívánt anyagi alapot létrehozni, hogy ásatásokat végeztessenek Vác környékén, vagy hogy gyűjteményüket bővítsék. 385