Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
szere gyakornoki álláshelyet szervezett, évi 450 forint ösztöndíjalapot hozotft létre, és meghatározta a gyakornokok képzési idejét. 292 A gyakornokok a tanítás során és önképzéssel szerezték meg ismereteiket. A siketnémák tanítóinak képesítő vizsgaszabályzatát a minisztérium 1879-ben adta ki, Fekete Károly igazgató többszöri sürgetésére, 293 1888-ban a gyakornoki helyek számát kettőről négyre növelték. Trefort Ágoston minisztersége alatt több tanítóképzőben újra megkezdték a siketnémák tanítóinak képzését. Országos kampány indult a népiskolákban a siketnéma gyermekek oktatása érdekében. A kampány eredményeként jött létre Aradon és Temesváron önálló süketnéma-intézet? 9 ^ Vácon Krenedits Ferenc 1889-ben az intézeti gyakornokok részére vizsgára felkészítő tanfolyamot szervezett. 295 1895-ben Wlassics miniszter a tanítóképzőkben szervezett tanfolyamokat megszüntette, a váci intézetben folyó „tanítóképzést" megreformálta és új alapokra helyezte. 296 Az intézmény 1895-ben „A siketnémák váci magyar királyi nevelő és tanítóképző intézete" nevet vette fel. Az intézet szervezeti szabályzata a tanítóképző első évében elméleti, a másodikban gyakorlati képzést írt elő. Az ösztöndíjasok részére havi 15 forint ösztöndíjat és teljes ellátást biztosítottak. Az ösztöndíjas helyeket elemi és polgári iskolai tanítóik és teológusok pályázhatták. A tanfolyamra felvételi vizsgával lehetett bejutni. Az ösztöndíjat a vallás- és közoktatásügyi miniszter adományozta és döntött a felvételekről is. A tanárjelöltek a második év végén írásbeli, szóbeli és gyakorlati képesítő vizsgát tettek és „siketnéma tanítói oklevelet" kaptak. 297 1902-ben a módosított szervezeti szabályzat a tanítóképző nevét „Gyógypedagógiai Tanárképző-tanfolyam"-ra változtatta, és engedélyezte a középiskolai tanárjelöltek és tanárok felvételét is. 298 A váci siketnéma-intézet tanító-, illetve tanárképző jogát 34 évi működés után 1904-ben megvonták, és Budapesten felállították az országos gyógypedagógiai tanárképző tanfolyamot. 299 A tanárképző működésének időszakában közel 100 siketnéma-intézeti tanárt és hitoktatót képezett. 300 Az első önálló váci „zeneintézetet" Wéber Károly zenetanár és k«*nagy nyitofta meg 1888 áprilisában. 301 Az intézet nem volt hosszú életű, pár évi működés után csődbe jutott. 1896-ban Ulrich Károly székesegyházi karnagy is szervezett zeneiskolát az egyházmegyei könyvtár épületében. 302 Dr. Hermann Antal egyetemi tanár biztatására Major J. Gyula zongoraművész és zenetanár a város támogatásával önálló zeneiskolát alapított 1909ben. 303 A zeneiskolát előbb Löblowitz Béla, majd 1911-től Ságh József vezette. 304 A zeneiskola „Löblowitz-féle zene conservatorium" elnevezéssel Ságh József igazgatása alatt zongora-, hegedű-, gordonka-, ének-, cimbalom-, zeneelmélet és zenetörténet tanszakokkal működött 1914-ben. 305 A tanítás a zeneakadémia által kidolgozott tanterv alapján folyt, a növendékek a hangszeres tanszakokon havi 12—16, az ének tanszakon 20 korona tandíjat fizettek. 306 Az iskola tanára: Löblowitz Béla, Keresztes István, Hármasi Aladár, Wolkóber János, Lázár Ottó, Borbély Sándomé és Vendéghelyi Géza volt. Az intézmény növendékhangversenyeivel és 1916-tól rendszeresen ismétlődő zenetörténeti előadás-sorozatával a város zenei életének meghatározójává vált. A zeneiskola 1922-ben Ságh halála uján megszűnt. 307 384
