Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Püspökvác ekkori összeírási eredményeit nem ismerjük, de ez nem nagyon térhetett el az ismert októberi létszámtól, amikor ebben a városrészben 1235 főnyi nemzetőrség volt a nyilvántartásban. A püspökvárosi bíró vezetésével május 24-én küldöttség járt Pesten, hogy lőfegyvert szerezzen a város nemzetőrségének. Az ismeretes fegyverhiány miatt ez csak részleges eredménnyel járt: kaptak 200 darab régi mintájú dragonyos „karabint" (szurony nélküli, a lovasság által használt rövid csövű lőfegyvert). Május 27-én a két város ünnepélyesen jelentette a hadügyminiszternek a nemzetőrség megalakulását. A lőfegyverek birtokában pedig komolyabban lehetett folytatni a kiképzést, amelyet a márciusi napok óta Schädl (Szalkay) Jakab városi írnok, a hadseregből kilépett hadfi-őrmester vezetett. A tudósítások egyébként arról adnak számot, hogy a váci mesteremberek — mint ez máshol is megesett — ekkorra már kezdték terhesnek érezni, hogy napi munkájukat meg kell szakítaniuk a köznapokon tartott gyakorlatokkal.

27 A nemzetőrség összeírásának befejezése, a századok ezt követő megalakulása és tisztikaruk megválasztása szükségessé tette egy őrnagy és zászlóaljparancsnok kinevezését is. Ez utóbbi a törvények értelmében a miniszterelnök, illetve a nádor hatásköre volt: természetesen az érdekelt helytartóságok meghallgatása után. Püspökvác tanácsa május 29-én Nákó Kálmán gróf, vácrátóti földesúr kinevezését javasolta. A döntés Vác liberális-kormánypárti elemeiben nagy meghökkenést váltott ki, mert Nákó Kálmán gróf közismerten konzervatív — a forradalmi változásokkal szemben álló — egyén volt. Jelölése jó példája annak, hogy a város megújítás nélkül hivatalában maradt elöljárósága időnként nem tudott megszabadulni a múlt befolyásától. Az izgalmak azonban, amelyek egybeestek az országgyűlési választások előkészületeivel, rövidesen lecsillapodtak, mert a kormány nem fogadta el a jelölést. A miniszterelnök június 22-én Bobori György nyugalmazott századost nevezte ki Vác — és környéke — gyalogos nemzetőrségéhez őrnagynak és parancsnoknak.

28 Vác egyesített nemzetőrségének szervezését Bobori György rövidesen kézbe vette, s július 23-án megtörtént az eskütétel is. A zászlóaljparancsnok kérésére Schädl (Szalkay) Jakab megkapta a segédtiszti kinevezést a hat századra osztott zászlóaljhoz. Rövidesen sor került a váci nemzetőrség egy részének tábori szolgálatára is. 1848 őszén központi utasításra újból elvégezték a nemzetőrség összeírását. Püspökvácnak egy október 27-i jegyzőkönyvi bejegyzés szerint ekkor 1235 gyalogos és 33 lovas nemzetőre volt. A káptalani városrész nemzetőrsége nyolc fővel emelkedett, mert Bobori őrnagynak decemberben a megyéhez küldött jelentése szerint a két Vácnak összesen 1347 nemzetőre volt.

29 A város nemzetőrsége tehát a 13 400 főnyi lakosság 10%-át tette ki. Mivel a városok országos átlaga 6—7% körül mozgott, ez jó eredménynek tekinthető.

30 Mivel pedig a nemzetőri kötelezettség elsősorban a vagyoni viszonyok függvénye, ez a százalék közvetve a város lakosságának anyagi viszonyait is mutatja. Sajnálatos, hogy a nemzetőrség eredeti, a lakóhely szerint készült összeírásai nem maradtak fenn. Ennek segítségével pedig nemcsak a nemzetőrség, hanem az egész város 1848-as társadalmi szerkezetéről tudnánk képet rajzolni. Csak a III. század 254 nevet tartalmazó — a tisztséget és „polgári állást" (a foglalkozást, illetve mesterséget), életkort és lakcímet feltüntető — összeírása található meg Pest megye levéltárában. Ez a jegyzék Püspökvác egy részéről ad képet, mégpedig arról a környékről, ahol Makay Imre, a bíró is lakott. Ez az összeírás 86 iparost (33,8%), 55 mesterség nélkülit (21,6%), 45 szőlőművest 275