Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
5. A NÉPESSÉG ALAKULÄSA A kiegyezést követően meginduló kapitalista iparosítással párhuzamosan megindult a népesség szaporodása is. Az ország lakossága az 1910-es évekre, a kiegyezés előttihez képest több mint Vs-dal, azaz 34,6%-kal nőtt. A lakosság lélekszáma 1870-ben 15 509 455, 1910-ben 20 886 487. A szaporodás üteme a jelzett időben Budapesten volt a legnagyobb, 1870-ben a lakosság száma 270 685, 1910-ben pedig 880 371. 153 A 40 év alatti szaporulat tehát 215%. A szaporodás, ha a fővárosinál kisebb ütemben is, de megindult a vidéki városokban és falvakban is. A vidéki városok lélekszáma az említett időben 92,5%kal, a falvaké pedig 25,7%-kal nőtt. A városok gyorsabb ütemű szaporodását indokolja az iparosítással a falvakból elvont munkaerő, a falvaknál valamivel kedvezőbb egészségügyi, szociális körülmények hatására aránylag alacsonyabbá váló csecsemőhalandóság, s a valamelyest meghosszabbodott átlagéletkor. Vác népessége az országos helyzethez hasonlóan a dualizmus végére jelentősen megnőtt. A szaporodás üteme azonban a korszakon belül rendkívül egyenlőtlen. Mint a következő táblázatból is kitűnik, a népesség 1857—1873 között mindössze 96 fővel, azaz 0,75%-kal szaporodott. Az országos átlag ugyanebben az időben 0,99% volt. Az országosnál alacsonyabb szaporodási arányt, a városban uralkodó rendkívül kedvezőtlen gazdasági-társadalmi viszonyok, s az 1866-os kolerajárvány indokolja. A népesség alakulása Vácott 1857—2920 között Év Fő 1857 12 799 154 1873 12 895 155 1881 13199 156 1891 14 450 i57 1900 16 808 158 1910 18 952 159 1920 19 395 160 Magyarországon 1869-ben 22,4 lélekre jutott 1 újszülött, Vácott azonban csak 24,9 főre esett egy. A halálozási arány is kedvezőtlenebb az országos átlagnál, amíg Magyarországon minden 29 főre esett 1 halálozás, addig Vácott minden 25,8 főre. Különösen nyilvánvalóvá válik a halálozási arány kedvezőtlensége, ha figyelembe vesszük, hogy Ausztriában 35 főre esik egy haláleset, az európai átlag pedig 39—40 fő. A városban uralkodó gazdasági pangás közvetett mutatója az is, hogy az egy évre eső házasságkötések aránya is mélyen alatta maradt az országos átlagnak. Magyarországon 1869-ben 86,7 főre, Vácott ugyanekkor csak 109 főre esett 1 házasságkötés. A házasságkötések alacsony számából következik, hogy az országos átlagnál jóval magasabb volt az ún. törvénytelen születések száma. Vácott minden 9 szülésre esett egy törvénytelen, azaz az összes újszülöttnek majdnem 10%-a, az országos átlag minden 13 szülésre esett 1 törvénytelen, azaz az összes születések 7,6%-a. Már a korabeli kutató Csányi László is vi369
