Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

nemzetőrség népes tábora is, amelynek Ivánka Imre volt a parancsnoka/

3 Nem romlott el a helyzet az ősz során sem. A főszolgabíró november 23-án azt jelentette a megyének, hogy kerületében minden csendes, sem „politikai kihágások", sem „nevezetesebb lopások nem vitettek véghez.. Z'

24 Egyetlen említésre méltó eseményről, a takácscéh legényeinek kisebb zendüléséről tudunk. Ebben az esetben Püspökvác tanácsa nem a „megtámadott rend", hanem a céhlegények oldalára állott. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a takácscéh legényei december 10-én szétszaggatták az 1732. évi német nyelvű szabadalomlevelüket, széttörték annak sasos pecsétjét, sőt azon az éjjelen az egyik német mestert is megtámadták. A vizsgálat szerint a legények fellépését az váltotta ki, hogy a más városba költözött eddigi „dékány" helyett a mesterek egy része német „dékány" megválasztását akarta (kierőszakolni. Ez elleni tiltakozásul tépték szét a céhszabályokat is tartalmazó okiratot és törték össze annak császári pecsétjét. Egyben kijelentették, hogy a kiváltságlevél „a fenn álló rendszer mellett" már „erő nélkülinek" tekinthető. A tanács az esetet bölcsen kihágásnak minősítette s nem utalta bíróság elé, mert — mint az indokolás mondja — a legények „hazafiságuk jelét adva, a régi rendszerű okmányban a céh által... különféle szabások alól magát kimenteni akarta". A tanács még azt is előírta, hogy a „dékány" választását a legénység „a többség akaratához képest szabadon" végezze.

25 3. A NEMZETŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE ÉS SZOLGALATA 3.1. A VÁCI NEMZETŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA ÉS ÖSSZETÉTELE Az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik legismertebb és legjellemzőbb intézménye a nemzetőrség. Felállítását a pesti 12 pont is követelte, megalakulása az ország nagyobb városaiban még a törvények életbe léptetése előtt megkezdődött. így történt ez Vácon is, ahol a két város elöljárósága a március 18-i népgyűlést követően úgy döntött, hogy — a főváros mintájára — megszervezik „az önkéntes polgári őrséget". Bizottságot állítottak fel, amelynek vezetője Bierbauer (Serédy) Károly káptalan városi bíró lett. Az ideiglenes nemzetőrség március 20-tól már ellátta szolgálatát. Bierbauer a két város március 29-i közös értekezletén javaslatot tett az őrsereg ideiglenes felfegyverzésére, amelynek eredményeként Káptalanvác 100, Püspökvác pedig legalább 200 szurony készíttetését határozta el. A március végi izgalmak elmúltával a püspöki városrész vezetősége április 3-án hozott döntést arról, hogy a nemzetőrségi törvény végleges életbe léptetéséig „a vácvárosi belrendőrség fenntartására" össze kell írni a város „minden rendű és rangú lakosokból álló személyzetét". Az áprilisi törvények kihirdetése után, a megye május 1-én rendelte el az 1848:XXII. te. értelmében nemzetőri szolgálatra kötelezett személyek összeírását. Ennek megfelelően Püspökvác május 2-án, Káptalanvác május 4-én intézkedett a nemzetőrség hivatalos összeírásáról.

26 Káptalanvác kis lélekszáma miatt indokoltnak látszott, hogy nemzetőrségét ne külön, hanem a püspökvárosiakkal együtt szervezzék. A két város tanácsa ebben május 19-én meg is állapodott. A káptalani városrész bírája május 23-án már jelentette, hogy nemzetőrségük 104 fő, még egy századot sem számlál. 274