Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
gyobb gyárának az Első Magyar Kötőszövőgyár Rt.-nek és a Kobrák Cipőgyárnak a munkásai. E két gyárban a helyzet annyira felháborítóan rossz volt, hogy az ügyben a képviselő-testület is kénytelen volt vizsgálatot elrendelni. A vizsgálat tapasztalatairól Nóvák Antal polgármester-helyettes számolt be a képviselő-testület ülésén. Elmondta, hogy »... a termeket nem szellőztetik, nincs szellőzőberendezés. Ez okozza, hogy a kötő-szövőgyárban nagyon magas a TBC-ben és szilikózisban meghaltak száma... Kérdem, ki vállalja ezért a felelősséget? Tudjuk, hogy 11—12 éves fejletlen lányokat is alkalmaznak a szövőgy árb an. " 122 A Kobrák Cipőgyárban 1911 novemberében a városi főorvos és a rendőrség tartott vizsgálatot. A vizsgálat a kötőszövőgyárhoz hasonlóan szomorú eredményeket hozott. A képviselő-testület a vizsgálat lezárulása után felszólította a Kötőszövőgyár Rt. és a Kobrák Cipőgyár vezetőit, hogy gyárukban,„a padlózat hasadékait keményfával tömjék be, hogy a por ne ülepedék be, s a munkatermeket naponta háromszor szellőztessék! A padlót naponta olajos ronggyal töröljék fel, s szublimáttal ellátott köpőcsészéket helyezzenek el! 123 A két gyárban folytatott vizsgálat eredménye nyilvánvalóvá tette a gyermekmunka alkalmazásának gyakoriságát. A polgármester szükségesnek látta körlevélben fordulni a váci gyárakhoz, s felszólítani az igazgatókat, hogy 14 éven aluli „munkásokat és munkásnőket" ne foglalkoztassanak! 124 A gyermekmunka meHett komoly gondot okozott a nők hátrányos megkülönböztetése, túlterhelése. A dolgozó nőt a családjától gyakran 12—14 órára is elszakították, ennek nemcsak az ő egészsége, hanem a családja is kárát látta. Ez az egyik magyarázata a rendkívüli magas csecsemőhalandóságnak s az analfabéták magas számának. A város vezetőinek 1912-ben hozott ún. „nővédelmi" rendelete világosan rámutat a nők szinte tűrhetetlen helyzetére. A rendelet értelmében a női alkalmazottaknak legalább 11 óra megszakítás nélküli szünetet kell adni. Éjszakai munkára 14 éven aluli lányok egyáltalán nem alkalmazhatók. 14—16 év közötti lányokat is „csak" 8 órás munkaidőben foglalkoztathatnak. A 16 éven felüli nők is csak 11 órát dolgozhatnak a munkaközi szünetek be nem számításával. 125 Ezt a nagyon erélytelen, a saját korában is mérsékelt rendelkezést a munkáitaták könnyen kijátszották, hiszen semmiféle szankciót nem tartalmazott. A nők munkaideje továbbra is gyakran 12—13 óra volt. A váci munkásság nehéz helyzetére jellemző az is, hogy a váci gyárakban a vasárnapi munkaszünet még 1908-ban sem vált általánossá. 126 A nehéz élet- és munkakörülmények aktivizálták a munkásságot. A gazdasági követelések mellett egyre nagyobb súlyt kap a politikai jogok megszerzésére irányuló mozgalom. A váci munkásság jó szervezettségét, ideológiai érettségét bizonyítja az 1908-ban' megszervezett sztrájk segélyakció 127 és az ekkor rendezett első társadalmi temetés. A város szervezett munkásai sztrájksegélyt, adtak a sztrájkoló asztalosoknak, s így azok ki tudtak tartani a 'munkáltatóval szembeni követeléseik mellett. Az 1908-as első társadalmi temetésről a Váczi Hírlap tudósít: „ ... Megható részvét mellett kísérték utolsó útjára a váci szervezett munkások egyik agilis tagjukat, Erőss Ferenc Kobrák gyári munkást. A proletár betegség, a tüdővész ölte meg. A szervezett munkások, főleg pedig Kobrak-beli társai, majdnem teljes számban jelentek meg. A hatalmas temetési menet élén nagy koszorút vittek, rajta hatalmas vörös szalagon »-Proletár testvérünknek a szervezett munkások-« felírással. A sírnál Maruzsán Gábor karnagy vezetésével először a «•Miért oly borús-« című gyászdalt, azután pedig Csizmadia Sándor »Munkásdalát-« énekelte a szervezett munkások dalárdája." 128 363
