Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

festősegédek Váci Szervezete.

110 (Elnöke Varga István, jegyzője Molnár Aladár.) Márciusban a festősegédek már e szervezet keretében indították el bérkövetelési mozgalmukat. Követeléseiket 32 pontban állították össze. 9V2 órás munkaidőt, s az esetleges túlmunka esetén fizetést, s magasabb béreket követeltek.

111 1907-ben a Malommunkások Váci Szervezete is létrejött. Elnökévé Hegyi Jánost választották. 1906 májusában a Reitter-Jkocsigyár munkásai léptek sztrájkba. 10 órás munkaidőt, május 1. munkaszüneti nappá nyilvánítását, valamint Kiss Imre szervezett munkás visszavételét követelték.

112 Kiss Imrét a május 1-i tüntetés szervezésóért bocsátotta el a gyár vezetősége. A vezetőség Kiss Imre visszavételén kívül teljesítette a sztrájkolok követelését. Az 1906-os május 1-ét már a váci munkásság nagy tömegei is megünnepelték. Az ünnepség szónokai a munkásság helyzetével és az általános és titkos választójog kérdésével foglalkoztak.

113 1907-ben az agrárszocialista mozgalmak ellensúlyozására a Vác környéki gazdák is szervezkedni kezdtek. „1907. február 13-án Ivánka Pál polgármester meghívására Vácról és a váci járásból 16 nagybirtokos gyűlt össze... A gazdák szövetséget alapítottak.

114 A szövetség programján az agrárszocialista mozgalom ellensúlyozása és a mezőgazdasági munkásokkal szembeni egységes eljárás kidolgozása szerepelt.

115 1907 májusában felsőbb utasításra megszervezték a kisváci kocsmában 25—30 ember részvételével a keresztényszocialisták váci csoportját. A szervezet célja a nemzetközi szocialisták mozgalmának felszámolása volt.

116 Vác város rendőrkapitánya a szocialista mozgalom ellen tett intézkedéseiről a következőképpen számolt be a főispánnak: „A Független Keresztényszocialisták és a Konzer Gyula vezetése alatt működő Magyarországi Építőiparosok Országos Szövetsége indított harcot a nemzetközi szocialisták ellen... Szükségesnek látszik a nemzetközi szocialisták egyleteinek feloszlatása, mert anélkül bárhol, a már nagymértékben elterjedt szocializmus továbbterjedése, a tapasztaltakból kiindulva kellően meggátolható nem lesz."

117 A rendőrkapitány a szocialista veszély bizonyítására csatolta a „Komoly szó a Textilmunkás testvéreinkhez" с röpiratot. A röpirat szerkesztőinek politikai érettségéről tanúskodik. „Ha nem lennénk bajtársaitok és szemlélői nyomorúságtoknak, akkor hagynánk titeket tovább aludni. De éppen azért, mert látjuk, hogy helyzetetek nem javul, tovább is 10—12 órát dolgoztok naponként a gyárban éhbérek mellett... Ébredjetek tehát és lássátok be végre, hogy magatok és családjaitok iránt súlyosan vétkeztek, azzal a bűnös közömbösségtekkel, amelyet ha tovább űztök, teljesen a tönk szélére sodor Benneteket... Az élelmiszerek, ruházati cikkek és a házbérek fokozódó drágulásával a Ti keresetetek mindig alább és alább száll, olyannyira, hogy kénytelenek vagytok lemondani mindazon cikkek élvezetéről, amelyek elsősorban benneteket illetnének meg... elvárunk benneteket 1907. júius 16-án vasárnap délután 4 órakor a Burgundia utca 6. sz. alatt tartandó értekezletünkön, amelyen a szervezkedés legyőzhetetlen fegyverével fogjuk egymást felruházni. Saját sorsotokról van szó. Jöjjetek el mindannyian! Jelszavunk mától fogva az legyen, hogy nem tűrünk magunk közt szervezetlen munkást... Előre! Szervezkedjünk! Testvéri üdvözlettel: A váci textilmunkások szervezkedő bizottsága,"

118 1906-ban, a később meggyilkolt Achim L. András vezetésével Magyarországi Parasztpárt alakult. A századforduló után a szakszervezetek vezetői felismerve a tömegkommunikációs eszközök adta lehetőséget, sorra megjelentet361