Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

festősegédek Váci Szervezete. 110 (Elnöke Varga István, jegyzője Molnár Ala­dár.) Márciusban a festősegédek már e szervezet keretében indították el bér­követelési mozgalmukat. Követeléseiket 32 pontban állították össze. 9V2 órás munkaidőt, s az esetleges túlmunka esetén fizetést, s magasabb béreket köve­teltek. 111 1907-ben a Malommunkások Váci Szervezete is létrejött. Elnökévé Hegyi Jánost választották. 1906 májusában a Reitter-Jkocsigyár munkásai léptek sztrájkba. 10 órás munkaidőt, május 1. munkaszüneti nappá nyilvánítását, valamint Kiss Imre szervezett munkás visszavételét követelték. 112 Kiss Imrét a május 1-i tüntetés szervezésóért bocsátotta el a gyár vezetősége. A vezetőség Kiss Imre visszavé­telén kívül teljesítette a sztrájkolok követelését. Az 1906-os május 1-ét már a váci munkásság nagy tömegei is megünne­pelték. Az ünnepség szónokai a munkásság helyzetével és az általános és tit­kos választójog kérdésével foglalkoztak. 113 1907-ben az agrárszocialista mozgalmak ellensúlyozására a Vác környéki gazdák is szervezkedni kezdtek. „1907. február 13-án Ivánka Pál polgármester meghívására Vácról és a váci járásból 16 nagybirtokos gyűlt össze... A gaz­dák szövetséget alapítottak. 114 A szövetség programján az agrárszocialista moz­galom ellensúlyozása és a mezőgazdasági munkásokkal szembeni egységes el­járás kidolgozása szerepelt. 115 1907 májusában felsőbb utasításra megszervezték a kisváci kocsmában 25—30 ember részvételével a keresztényszocialisták váci csoportját. A szerve­zet célja a nemzetközi szocialisták mozgalmának felszámolása volt. 116 Vác vá­ros rendőrkapitánya a szocialista mozgalom ellen tett intézkedéseiről a követ­kezőképpen számolt be a főispánnak: „A Független Keresztényszocialisták és a Konzer Gyula vezetése alatt működő Magyarországi Építőiparosok Orszá­gos Szövetsége indított harcot a nemzetközi szocialisták ellen... Szükségesnek látszik a nemzetközi szocialisták egyleteinek feloszlatása, mert anélkül bárhol, a már nagymértékben elterjedt szocializmus továbbterjedése, a tapasztaltakból kiindulva kellően meggátolható nem lesz." 117 A rendőrkapitány a szocialista veszély bizonyítására csatolta a „Komoly szó a Textilmunkás testvéreinkhez" с röpiratot. A röpirat szerkesztőinek poli­tikai érettségéről tanúskodik. „Ha nem lennénk bajtársaitok és szemlélői nyo­morúságtoknak, akkor hagynánk titeket tovább aludni. De éppen azért, mert látjuk, hogy helyzetetek nem javul, tovább is 10—12 órát dolgoztok napon­ként a gyárban éhbérek mellett... Ébredjetek tehát és lássátok be végre, hogy magatok és családjaitok iránt súlyosan vétkeztek, azzal a bűnös közömbösség­tekkel, amelyet ha tovább űztök, teljesen a tönk szélére sodor Benneteket... Az élelmiszerek, ruházati cikkek és a házbérek fokozódó drágulásával a Ti keresetetek mindig alább és alább száll, olyannyira, hogy kénytelenek vagy­tok lemondani mindazon cikkek élvezetéről, amelyek elsősorban benneteket illetnének meg... elvárunk benneteket 1907. júius 16-án vasárnap délután 4 órakor a Burgundia utca 6. sz. alatt tartandó értekezletünkön, amelyen a szer­vezkedés legyőzhetetlen fegyverével fogjuk egymást felruházni. Saját sorsotok­ról van szó. Jöjjetek el mindannyian! Jelszavunk mától fogva az legyen, hogy nem tűrünk magunk közt szervezetlen munkást... Előre! Szervezkedjünk! Testvéri üdvözlettel: A váci textilmunkások szervezkedő bizottsága," 118 1906-ban, a később meggyilkolt Achim L. András vezetésével Magyaror­szági Parasztpárt alakult. A századforduló után a szakszervezetek vezetői fel­ismerve a tömegkommunikációs eszközök adta lehetőséget, sorra megjelentet­361

Next

/
Thumbnails
Contents