Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

55 Györffy, 1956, 284 56 Bécs 5861. sz. 57 A selmeci tanácsra: RatkoS, 1963, 24—25. — Hunedl: Selmecbánya 2—910 58 Analógiák: Kubinyi, 1973, (Bp. tört.), 129—130 59 Fekete, 1942, különösen 85—88, u. i. halastavak is. 60 A visegrádi várnagy 1524 táján sződi jobbágytól vásárolt egy szekérrakomány káposztát, amelyet Vácon át szállítottak Visegrádra. (Dl. 23986.) 61 L. fenn, 48. j. 62 Mályusz, 1953, 320—333. — Fügedi, 1960, 105—115 63 Fekete Nagy, 1931, 95. o., 134. sz. 64 OSZK CLMAE 377. A bejegyzések az 1., 7., 19. lapokon. 65 Makkai, I. 1958, 79—80 66 Veszprém Instr. regn. fam. B. 35. — U. e. ügyben 1455-ös oklevél: Észt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 8 67 Kubinyi, 1973, (Bp. tört.), 138 68 L. fenn, 63. j. 69 Bártfai Szabó, 119. o. 492. sz. 70 Egy váci varga fia 1446-ban iratkozott be Bécsben, Matrikel, I. 249. — Reidl István vargának 1503-ban szőlője volt (Dl. 75491). 71 Árpád-kori adat: Gombos II. 2022. — Egy szabó fia a bécsi egyetemen: Matrikel II. 304 72 Itt is bécsi egyetemi adat maradt: uo. 394 73 1436: Zichy VIII. 569—570. Német városbeli. 74 Mihály váci mester javította tó az óbudai apácák budafelhévizi malmát: Dl. 21930. 75 Kubinyi, 1964, 129—141 76 L. leírásukat az előbbi j.-ben id. helyen. 77 Belitzky, I. é. n. 103 78 Az adat idézve a 63. j.-ben. 79 Dl. 23986. — Kakát, később Párkány, ma Sturovo. 80 Engel, I. 1797, 171 81 Fekete, 1942, 40. 62. sz. 82 Az adatok összesítése Káldy—Nagy, 1970, 131. táblázata szerint. Nem vettük figyelembe a családfői hatalom alá tartozó fiúkat és a testvéreket. Az iparos adatok Káldy—Nagy, 1971, 116—118. szerint. 83 Vö.: Szűcs, 1955, 50—51. — Bácskai, 1965, 41—43. 84 Iparágainak száma viszont még a török által okozott hiány ellenére is magasabb, mint a mezővárosi átlag, 1. az előző j.-et. 85 Mendöl, 1963, 396. A vásárvonal: „különböző term élés jellegű hegység és síkság érintkező" vonala. Ui. utal Mendöl, hogy a püspöki székhelyeket általában ezen a vonalon alapították. 86 Uo. 463—466. 87 Makkai, 1954, 47.; Makkai, 1958, 79—88. 88 Olahus, 17. 89 Pozsony 284, 324. (Régi jelzet: 255, 289.) — Bécs 3615. sz. 90 Zsigmondkori Okit. II/l. 470—471. o., 3890. sz. 91 Belitzky, I. é. n. 100. 92 Bártfai Szabó, 567. helynek (határvámhely), pl. Dercsényi—Granasztói, 1960, 18. Mohács előttről azonban erre adatokat nem ismerünk, az első 1539-ből maradt. Ennek alapján inkább 93 Dl. 23986. 94 Vácrév falura: Fekete—Káldy, 521, 535. — Káldy—Nagy, 1971, 74. 95 Pach, 1970, 252. o. 28. j. — Az irodalom gyakran emlegeti Vácot harmincadairra következtethetünk, hogy az ország két részre szakadása után létesítette a váci harmincadat а Habsburg-kézre került nyugati harmincadok pótlására — Visegráddal együtt — János király. Bártfai Szabó, 381. o. 1536. sz. 96 A szabad vásár fogalmához (tartozik még, hogy felette a felügyeletet nem a király (ill. a megyés ispán) gyakorolta, és a vásárvámokat sem számára szedték. Igaz, voltak vásárok, amelyek jövedelméről a király nem mondott le. Vö. Fügedi, 1961, 32—33. — Vő., 1965—66, 3—4. — A vásárkiváltságokban azonban a leggyakrabban a királyi védelem, a kereskedők „szabad" közlekedésének biztosítása fordul elő. Pl. 1325: Kalló hetivására, Anjou II. 219—220. — 1329: a nyitrai Kolos hetivására, uo. 386. — 1353: Erek hetivására, Zala vm. I. 534. — 1474: Zalavár hetivására, uo. II. 599. stb. — A szabad sokadalmak kiváltságainak egyik