Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
6. AZ EGYHÁZIAK, AZ ISKOLÁZOTTSÁG ÉS A VALLÁSOS EGYESÜLETEK Vác püspöki város volt, ezért sok pap élt a városban. A székeskáptalannak 16 tagja volt. 158 Rajtuk kívül a székesegyházban számos kápolna- és oltárigazgatói javadalmakat találunk. Gyakran kanonokok, a káptalan tagjai élvezték ezeket. Több javadalomra maradt adat, mint amennyiről az irodalom tud. A székesegyházban a Boldogasszony-, a Szent István-, a Keresztelő Szent János- és a Szent Miklós-kápolnákat ismerjük. 159 Oltárai közül adatok maradtak az Anna-, Apollónia-, Boldogasszony-, Dorottya-, Erzsébet-, Ilona-, Katalin-, Margit-, Márton-, Mátyás-, Miklós- és Péter-Pál-oZídrofcróZ. 160 Egy adat arra enged következtetni, hogy a várban a székesegyházon kívül még egy templom állott és ez voit a vár plébániája. Egy egyházi bírósági oklevélben ugyanis a két váci plébánia mellett harmadik helyen — és megelőzve az egyházmegye több mint egy tucatnyi plébániáját — a várbeli Szentkereszt-plébániát említi. 161 Már beszéltünk a magyar és német város plébániáiról, most csak röviden annyit, hogy 1399-ben a váci német város Boldogasszony-templom plébánosáról hallunk, de ez nyilván elírás Mihály helyett. A plébános különben Szepes megyei nemes volt. 162 1430-ban már Unrest János váci kanonok a Mihály-templom plébánosa, aki kanonokságát 1407ben kapta. 163 A Szent Péter-templomot is említik: 1347-ben a váci káptalan hiteles helyi küldöttként küldi ki papját. 164 A török időkig fennmaradt a Szent Jakab-fcoZosíor is. 165 A Szentlélek-templomon kívül a többi az irodalomban említett templomra, így a Szent Orbánra, nincs középkori adatunk. 166 Azt biztosra kell vennünk, hogy mind a székeskáptalan, mind a két városi plébánia mellett iskola működött és ezek az akkori viszonyok között középfokúnak is tekinthető tudást nyújtottak. A forrásainkban deáknak nevezett váci polgárok, akiket címük alapján latinul tudó és a magyar szokásjogban jártas egyéneknek kell tartanunk, tudásukat bizonyára a káptalan iskolájában, az ottani hiteles hely mellett szerezték. 167 Ilyen váci deákról értesülünk egy különös ügy kapcsán. A két váci város tanácsa közös oklevélben foglalkozott 1468-ban Farkas János özvegye (Klára asszony) panaszával. Az asszonynak azt vetették szemére, hogy fia Kristóf deák törvénytelen születésű. A kettős városi hatóság erre igazolta, hogy Kristóf Farkas János és Klára házasságából született, mindkét szülő tisztességes és dicséretes személy volt és az asszony, akit gyermekkora óta ismernek, tisztességes és dicséretre méltó életmódját mindvégig megőrizte. lüVáci János deákot 1493-ban ügyvédnek vallották. 169 A váci iskolák helyéről nem tudunk semmit. Sem azt a feltevést nem tudjuk igazolni, hogy Báthori püspök főiskolává emelte volna a káptalani iskolát, noha kétségtelen, hogy a humanista Báthori püspöki udvarába tudós férfiakat gyűjtött össze és olasz művészeket is alkalmazott, 170 sem pedig azt, hogy a Vácott „curiának" nevezett Március 15-e téri ház „kollégium" lett volna. 171 Szép számmal jártak váci polgárfiak külföldi egyetemre, elsősorban Bécsbe és Krakkóba. Egyetemi fokozat szerzése a középkori Magyarországon főleg a javadalmas középpapság érdekében állott. Vácról 1440 és 1514 között Bécsben 25, Krakkóban pedig 8 tanuló iratkozott be. Mennél többen jártak egy városból valamelyik külföldi egyetemen, annál jelentősebbnek kell azt gazdaságilag tartani. Ennék alapján a középkori Magyarország városai között Vác a 27. helyen áll és ez annál előkelőbb hely, mert előtte szinte kizárólag szabad királyi városokat (beleértve az erdélyi szász városokat is) találunk. Nem királyi városként csupán Nagyvárad, Pécs, Késmárk és Kismarton előzi meg. Ez is mutatja Vác jelentőségét Magyarország városhálózatában. 172 Ilyen bécsi egyetemen tanult pap volt
