Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

Ш. A KÖZÉPKORI VÄC 1526-IG (Dr. Kubinyi András) 1. VÄC HELYZETE ÉS SZEREPE I. ISTVÁNTÓL 1526-IG 1.1. A PÜSPÖKSÉG ES A PLÉBÁNIÁK ALAPÍTÁSA. A VÁR ÉS A TELEPÜLÉS Vác alapításáról évszázadok óta vitatkoznak a tudósok. Általában a püspökség létesítésével kötik össze, de mivel ebben nem egyértelműek a források, ezért a kutatók véleménye is változó. A Képes Krónikában olvasható legendás történet mind a Máriáról elnevezett püspökség, mind pedig egy Péter nevet viselő kápolna alapítását I. Géza királyhoz (1074—11077) köti, aki ebben öccse, később szentként tisztelt utóda László javaslatát követte volna.

1 A legenda szövege ellentmondásos, noha egyik helyen a későbbi Vác helyét olyan erdei vadonnak írja le, ahol csupán egy szent életű Vác nevű remete élt, más helyen világosan utal arra, hogy a település már létezett.

2 Ehhez hozzájárul, hogy számos tudósunk megfontolást érdemlő okok alapján Vácot az I. István által alapított tíz püspökség egyikének tartja. Ezek legfeljebb annyit fogadnak el a krónika legendás történetéből, hogy a székesegyházat, ahol azután magát eltemettette, valóban I. Géza építtette, vagy legalábbis az építkezést befejezte.

3 A püspökség későbbi I. Géza kori alapítását látszana alátámasztani a püspöki székhely különös fekvése. Vác ekkor Nógrád megyében, annak is a szélén feküdt, ennek ellenére a középkori magyar egyház történetében szokatlan módon a megye csak részben tartozott a váci püspök alá. A váci egyházmegye nógrádi részét az ún. Kisnógrádot a nógrádi főesperes igazgatta, viszont az esztergomi egyházmegyében is volt egy nógrádi főesperes, aki a megye másik felének plébánosaira ügyelt fel. Ehhez hasonló eset mutatható ki Nyitra megyében, ahol a megye egyik fele szintén az esztergomi egyházmegyéhez tartozott, míg a nyitrai püspök csak a másik felét kormányozta. A nyitrai egyházmegyét azonban csak Kálmán király alapította és területét nyilvánvalólag ekkor hasították ki Esztergomból.

4 Hozzá kell még tennünk, hogy Nyitra és Vác a középkori Magyarország legszegényebb püspökségeihez tartozott.

5 Bonyolítja a helyzetet a „váci egyház" kiváltságos jogállása. IX. Bonifác pápa ugyanis 1389-ben, 1399-ben és 1400-ban — fölsorolva azokat az egyházakat, amelyek a megyés püspöki joghatóság alól kivéve közvetlenül az esztergomi érsek alá tartoznak — említi a vácit is.

6 Azaz: a váci püspök székhelyének egyik „egyháza" felett nem gyakorolhatott joghatóságot. Ez a különleges egyházjogi jogállás csak abban az esetben jöhetett létre, ha a plébániát a király alapította és az is nyilvánvaló, hogy a megyés püspök, amennyiben ilyen már van, ilyenhez székhelyén nem adhatja hozzájárulását, tehát a váci plébániának már a püspökség alapítása előtt léteznie kellett.

7 Ennek alapján a püspökség keletkezését valóban későbbre kellene tenni, viszont a települését nem: azaz a középkori Vác kezdete megelőzte a püspökséget. Látszólag tehát világosan megvá49