Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

laszolhatók az elöljáróban felvetett problémák. Az értelmezési nehézségek azonban nem zárultak le, hiszen az is eldöntendő, hogy melyik váci „egyház" élvezett kiváltságos helyzetet. A pápai bulla nem adja meg védőszentjének nevét és így azonosítása is nehéz. Az irodalom abból indult ki, hogy az „egyház" plébániát jelent, tehát Vác plébániájáról van szó. Mivel úgy tudták, hogy a városnak két plébániája voíst: a német városban a Mihály-templom, a magyar városban a székesegyház, ezért a kiváltságos egyházat a Mihály-templommal azonosították.

8 Ezzel az a nehézség, hogy a német várost csak a XIII. században telepítették, tehát nehezen lenne elképzelhető, hogy a plébániája korábbi. Vác alapításának kulcsát ez az egyházi kiváltság adja meg. Szemben a többi közvetlen Esztergom alá tartozó egyházakkal a váci jogi helyzet a IX. Bonifác féle bullákon kívül csak V. Miklós ezt megerősítő 1454-es bullájában fordul elő,

9 míg a kiváltságos egyházak többi jegyzékéből, így II. Pius 1464-es bullájából is hiányzik.

10 Ügy látszik, hogy Vác esetében csak jogigényről, nem pedig tényleg érvényesülő kiváltságról beszélhetünk, annál is inkább, mert valamennyi váci templomról maradt fenn legalább egy adat, amely szerint a megyés püspök alá tartozott.

11 Melyik volt mégis az a templom, amelyik erre a jogállásra törekedett. Ezt a kérdést már közel másfél évtizede megválaszolta Gerics József. Bebizonyította, hogy a krónikában található ellentmondások a váci Szent Péter-kápolna érdekében készült betoldások következményei: az ismeretlen betoldó a csodás alapítástörténettel a kápolna kiváltságos, a püspökség alapítását hacsak röviddel is megelőző létét akarta igazolni.

12 Vác városa egy német évkönyv adata, de a magyar krónika szerint is létezett már 1074-ben

13 és ezért nehéz lenne a püspökség korábbi meglétét valló kutatók állítását kétségbe vonni. Mivel I. István halála és 1074 között új egyházmegye létesítését semmiképp sem tudjuk elképzelni, Vác mint püspökség alapítása csak az István-koriak közé helyezhető. A Nógrád megye feletti egyházi joghatóság két egyházmegye közti megoszlása ezért csak egyet jelenthet: Vác a „szentkirály" utolsó alapításai közé tartozott. További kérdés, hogy volt-e valamiféle reális alapja a Szent Péter-kápolna kiváltságának. A középkorban ugyanis gyakran készítettek utólag formailag hamis, de tartalmában hiteles okiratokat, hogy ezekkel biztosíthassák jogaikat.

14 Elképzelhetetlennek látszik, hogy egy püspöki székváros papja, akivel szemben főpásztora bizonyára számos tanút állíthatott volna, minden alap nélkül törekedjen kiváltságos jogállásra, sőt ezt, ha csupán ideiglenesen is, a pápával is elismertethesse. A legenda jellegű krónikabetoldás és ezzel Vác remete létét is a fentiek alapján elvetjük ugyan, azt azonban valószínűnek látjuk, hogy Vácott, illetőleg szomszédságában a „mezőn" már a püspökség alapítása előtt létezett királyi birtokon a király által alapítva, vagy legalábbis javadalmazva, a Szent Péter-templom. Ennek helyét ugyan az irodalom nem tudja pontosan meghatározni, mi azonban úgy véljük, hogy leginkább azoknak lehet igaza, akik a mai Hétkápolna tájára helyezik.

15 Ennek környékén X. századi temetőt tártak fel, amely magyar és szláv jellegű leletanyagot tartalmazott.

16 Mint ismeretes, a Vác helynév szláv eredetű

17 és ezért feltételezni véljük, hogy az eredeti, a honfoglalás után elmagyarosodó Vác nevű település a későbbi középkori várostól valamivel délebbre feküdt és ennek volt temploma a Szent Péter. Királyi kézen kellett lennie, különben nem lehetett volna kiváltságolt, híveit viszont a püspökség alapítása és ezzel a város keletkezése után elvesztette. A püspökség öt főesperességi kerületre oszlott, amelyek elvben egy-egy vármegyének feleltek meg. Ezek a már említett nógrádi, amit egy ideig vácinak, később székesegyházinak neveztek, a pesti, a szolnoki, a csongrádi és a szigetfői