Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
nyú terjeszkedésük az Alföld felé. A III. század elején kezdődött a nagy szobi és kosdi temető, amelyek leletanyagában az Alföld szkíta kori kultúrájának hatása is megfigyelhető. Különleges darab a szobi temető első sírjában talált bronz kantharosz, eredeti görög munka, a kelták 279. évi delphoi rablóhadjárata után került Magyarországra. 86 A kelta nép a gazdasági fejlettség rendkívül magas fokára jutott el. A vas általános felhasználása következtében valóságos gazdasági forradalom játszódott le nálunk, ök használták először a vasból készült ásót, kaszát, ollót, szőlőmetsző kést és mindenekelőtt a vas ekepapucsot. Ezek a tárgyak a mezőgazdaság óriási fejlődését tették lehetővé. A keltákhoz köthető a Dunántúlon a fazekaskorong használatának elterjesztése, ezáltal a tömegtermelés bevezetése a kerámiaművességben. A fejlett gazdasági élet követelte meg a pénz használatának megindulását, sőt, görög és római mintára az i. e. I. sz.-ban a kelta törzsek maguk is vertek pénzt. Ezt bizonyítja többek között a Vácon előkerült 36 tetradrachmából álló kelta éremlelet is. 87 Egy-egy nép mindennapi életére elsősorban településeik vizsgálatából következtethetünk, sajnos, a hazai kutatás ezen a téren még meglehetősen roszszul áll, kis teleprészleteket ismerünk csak a kelta korból. A Galga-völgyi Ácsán pl. téglalap alakú, földbe mélyített, nyeregtetős kunyhókat tártak fel. 88 A késő kelta korszakra jellemző magaslati, erődített, ún. oppidum-jellegű telepek feltárása még várat magára. 89 A társadalom tagolódása jól kirajzolódik temetőikből. A törzsi arisztokráciát nagyon gazdag mellékletekkel, antropomorf (ember alakú) markolatú tőrökkel, sisakkal, aranyból készült torquessel (nyakpereccel) temették el. Ezeknek a tárgyaknak fontos, rangjelző szerepe volt. Jól elkülöníthető a teljes fegyverzettel (kard, vaskés, lándzsahegy, sokszor pajzs) eltemetett szabad katonai réteg és az ennek megfelelő gazdag, rengeteg ékszerrel (fibulák, kar- és lábperecek, gyűrűk, ritkábban bronz övlánc) ellátott nők sírjai. A köznép sírjai jóval szegényebbek, néhány egyszerű ékszert és használati tárgyat kaptak, de előfordulnak az egészen szegény réteg (talán szolgák) minden melléklet nélküli temetkezései is. A rítus vegyes, az eredeti csontvázas temetkezés mellett hamar átvették az őslakosságtól a hamvasztás szokását, urnás és szórthamvas változatban is. Vegyes rítus figyelhető meg a Vác-kavicsbányai temetőben is, amelyet több éves munkával sikerült teljesen feltárni, összesen 55 sír került elő. A temetőt az ásató a LT С periódus végére, az i. e. II. század második felére datálja. 90 A leletek között kiemelkedő jelentőségű az egyik női sírban talált vérzománcos berakású bronzöv, amely a kelta művészet ún. plasztikus stílusát képviseli. Vác környékén is megtalálhatóak a birituális temetők, ill. azok részletei (Penc-Barina, 91 Csővár 92 ). Több szórványos lelet jelez még kelta lelőhelyet. A váci Szent Márk pusztán 93 és Radon 94 fibula került elő, Sződligeten 95 a mezolitikus telepen kelta cserepek is előjöttek, Gödről ugyancsak cserepek vannak a váci múzeumban, 96 de Pencről is gyűjtöttek késő vaskori edénytöredékeket. 91 A Kárpát-medencében élő kelta törzsek közel négy évszázados uralma a római birodalom terjeszkedésével szűnt meg.
