Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

csényi, 1976, 19—24; Elisscher, 1973, 117—128; Csemegi, 1955, 134—149; Tragor, 1927, 42. 301 A váci műemlékek részletes kataszterét közli: Dercsényi, 1958, II. 264—357... statisztikai adatainkat innen használtuk. — Az egyházi épületek 1784. évi összeírása: OL, A—40, Nr. 20. A korábbiakban felhasznált összeírások adatait szintén használtuk. — A klasszicista stílusról: Zádor—Genthon, 1966, II. 645 ..., a latin „classica", tiszta jelentésű szóból származik. A XVII. század végén Franciaországból kiinduló és a XIX. század közepéig uralkodó stílus, mely *az antik görög-római formákat tartotta példaképének. A konzolos főpárkány, az oromzatos ablak és az íves gerendás kapuzat voltak a legjellemzőbb építészeti formái. 302 A váci szobrászatról: Nagy, 1975, III. 241—242; Tragor, 1929, 1, 4—17; Karcsú, 1880, I. 90, 106, 107, II. 8, IV. 14, V. 215. 303 Karcsú, 1887, VIII. 53. Dercsényi, 1958, II. 282—283; Bónisné, 1957, 70; — Dercsényi, 1949, 259—261. 304 A váci festészetről: Bónisné, 1935, 45—96; Dercsényi, 1958, II. 293—298, 335—338, 349. 305 Dercsényi, 1944, 3—4; Nagy, 1975, III. 242—243. 306 A váci iparművészetekről: Nagy, 1975, III. 245—252; Dercsényi, 1976, 30—36, 44— 46; Duray, 1912, 162; Holl, 1970, 36—37; Tragor, 1929, 11—12, 29—43; Dercsényi, 1958, II. 357—362. 307 A helytartótanácsi, a megyei és a szolgabírói rendelkezésekről : Karcsú, 1880, II. 73, 100—102, 145, 175; III. 15—41, 46—48, 50—52, 55, 58, 59, 63—64, 75, 83—87, 93—94, 102, 105, 144. Vö.: OL, E—85, No. 10, ad 92; OL, A—23, No. 350 (1740); OL, E—150, Fasc. 17, No. 20; PmL V—402/a; PmL V—404/a; PmL CP. II. 181; PmL CC. VI. 16/c stb. (NB.: A rendelkezések mellett a felügyelet, ill. ellenőrzés is megfigyelhető, ami a felsőbb szervekhez küldött jelentésekből is kiderül.) 308 Kiindulópontul sok segítséget nyújtott Csizmadia Andor áttekintése, ö azonban 44 egyházi mezővárosnál más törvényszerűségeket és összehasonlítási alapot kefoooí'f' (

Ç** <ií 7

jYtn din 1 Qfi2 ^ 309 OL, A—57, Libri regii XXVII. 324. Vö.: MGTSZ, 1899, 476. (L. alább a 3. pontban.) 310 Karcsii, 1880, I. 34. (A tatárjárás utáni újratelepítéskori elnevezések.) 311 Uo. 82. 312 A Tabán (utca és negyed) egyes hagyományok szerint a tabakosokbol ered, mert a tímárok ott foglalkoztak a bőrcserzéssel egy kis patakpart két oldalán. — Emellett azonban a „Tabán" elnevezéssel minden töröklakta helységnél találkozhatunk, s mindig a városfalon kívüli lakónegyedet nevezték így, mivel a török Tabán szót „talp v. alap" jelentésben — ti. a városfal alja értelemben — használták. (Vass Előd szíves közlése.) 313 Karcsú, 1880, I. 72. NB.: Kolloriich csak folytatja a kálvinisták északra szorítását, ill. korlátozza, hogy Nagyvácra letelepedjenek. (Az északra telepítést még a törökök kezdték 1620-ban.) Visszaköltözésüket tiltotta meg. (Vö.: PmL Canonica visitatio II. és OL, Mikrofilmtár, 3742. sz. doboz.) Jóllehet, robotmegváltásukról Is tudunk (Karcsú, uo. 72.), jogaik korlátozottak voltak és jobbágyközség volt, ami az 1769—1770. évi egyesülés irataiból is kiderül alább a harmadik átszervezésnél. 314 Karcsú, uo. 85. Káptalanvácnak a közös kiadásokból is — mint pl. a három városkapu építési költségei stb. — .nyolcadrészt kellett vállalnia (uo. 81, uo. II. 9; vö.: OL, E—85. Magyar kamara reg. Juridica.) Alapul szolgált az arányokhoz az 1715. évi püspöki rendelet, amely szerint egész Vác közteherviseléséből V4-et a püspöki uradalom, Vs-ot a káptalan, a többit pedig a kommunitás (tanács) fedezte (PmL V—402/a: Káptalanvác jkv; vö.: Karcsú, 1885, V. 210). 315 Karcsú, 1880, II. 11, 124, 149. („A felváros főtere... a régi székesegyház lebontásával megnagyobbíttatott" 1763-ban, és azután azt a teret „nagy rész"-nek nevezték. 316 Uo. 134, 140. (Káptalanvác eredetileg a mai Sztáron Sándor út, a Lőwy Sándor út — főutcája, ahol a kanonoki házak voltak — a Konstantin tér és a Hámán Kató u. közötti területet foglalta magába.) 317 Uo. 145—146. (Amikor ebben vita alakult ki 1785-ben, Püspökvác az úriszékre vitte az ügyet; uo. II. 153. Lehet, hogy a per 1786-ban sem fejeződött be: uo. II. 168.) 318 Uo. 141. (1784-ben a bécsi út költségei mellett a város kocsijának a javításáról,