Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 Karcsú, VIL 1886, 101. Uo. Karcsú, IX. 1888, 38. Uo. 40. M. I. Lex. I. 1963, 591. Losonczy: Hármas kistükör, 1781. Rugg: Geographia 1791. Házi orvosságoik, 1808. síb. Már ezt megelőzően is működött nyomda, 'bizonyítja a Sz. Mária Magdolna esete és megtérése с mű, amit Horváth Imre írt és amely 1770-ben jelent meg Vácon. Ambro Ferenc 1770—75 között püspöki engedéllyel dolgozott a városban. Részére Mária Terézia a „szabadalmi" engedélyt 1775-ben adta, egyben megbízta a váci piaristákat a lektori teendők ellátásával. Kötelezte arra is, hogy a kéziratot minden esetben terjessze fel a helytartótanácshoz. Karcsú, IX. 1888, 198—219. Nagy, 1927, 6—9. Nemzeti Katonai Akadémia az 1808. évi VII. törvény alapján létesült. Bánk, 1970, 188. Értesítő, 1895/96, 1896, 64—65. Uo. 66. V. e. L. Acta, sehol. 1790—1810. Uo. 1810—1840. Uo. 1790—1810. Karcsú, IX. 1888, 53. V. e. L. Acta, sehol. 1810—1840. Karcsú, IX. 1888, 55. Schematismus, 1844, 37—38. Karcsú, IX. 1888, 56. V e. L. AeEa. sehol. 1810—1840. Karcsú, IX. 1888, 51. V. e. L. Acta. Sehol. 1810—1840. Karcsú, IX. 1888. 56. Uo. 57. Az építéshez szükséges alaptőkét, 2000 Ft-ot a város Raichel Józsefnétől veszi fel. Az alsóvárosi iskolát Pécs Jakab ácsmester építi, amely még 1846 őszén nem volt kész, mert a tanács november 24-én úgy rendelkezett, hogy az „építés befejezése közeledvén, a 663 forint és 17 V2 krajcár még fönnlévő követelés, mint építési költség kifizettessen". Vanyó, dr., 1933, 281. Uo. 281, 284. Bánk, dr., 1970, 190. Tragor, 1908, 12. Balanyi—Lantos, 1943, 181. V. e. könyvt. aprónyomtatványok. Ravasz, 1966, 488. Kovách, 1848, 22—23. Tragor, 1908, 19. A középkori épületmaradványokról: Dercsényi, 1958, II. Granasztói, 1960, 20 : „ ... a város szerkezete a török idők alatt úgyszólván semmit sem változott..."; Dercsényi, 1976, 5—11. A barokk stílusról: Zádor—Genthon, 1965, LT. 163; — Az egyházi épületekről: Dercsényi, 1958. II. 268, 273—279, 280—315, 322—324, 326—328, 332—362; Dercsényi—Granasztói, 1960, 22—23, 26—27; Tragor, 1932, 17; Dercsényi, 1976, 12—14; A copf stílusról: Zádor—Genthon, 1965, T. 430... a német „zopf-hajfonat" jelentésű szóból ered. A XVIII. század végçn Dél-Németországban és Ausztriában terjedt ei az építészetileg nyugodt vonalú, egyenes és tiszta szerkezeti tagolódású homlokzatokat alkotó irányzat. Az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és „copf"-ra emlékeztető díszítése jellemzi; — A rokokó stílusról: Zádor—Genthon, 1968, IV. 88, a rokokó stílus a francia „rocaille", kagyló jelentésű szótól kapta. Főleg a belső építészetben a berendezési tárgyak és a mennyezet aprólékos csigavonalainak stilizált kagylómotívumaival érvényesült; Szőnyi, 1933, 177—179; Mojzer, 1960, 279—289; Bónisné, 1957, 29—37; Dercsényi, 1944, 54—59. A világi épületekről: Dercsényi, 1958, II. 264—357; Karcsú, 1880, II. 21—31; Dsr-