Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
egyházi kiadásai között 4 forint támogatás szerepelt a váciak részére. 1632-ben a nógrádi várban székelő püspöki vikárius a huszárok segítségével a reformátusok egyházi működését megtiltotta. Ezután több éven át a hivők és a prédikátoruk a környéken bujíkáltak, többször is menekültek. 1652-ben a reformátusok prédikátoruk vezetésével a Tabán városban újra feltűntek. 98 Rajz, 1943, 191. 99 Szarka, 1947, 121. 100 Rajz, 1943, 186. 101 Almanach, 19Щ 173. 102 Lancz, 1943, 38. 103 Szarka, 1947, 121. 104 A Szent Mihály-templom 1626—1684 között is állt, tornya minden egykori ábrázoláson látható. Azt, hogy ebben az időben nem a reformátusok használták — török dzsámi volt — a Visitatio Berkesiana 1711. június 25-én kelt bejegyzése is megerősíti : „Ecclesia haec edif icata est ex Moschea turcica...", vagyis ez a székesegyház török dzsámiból épült fel. 105 Karcsú, VII. 1886, 94. 106 Karcsú, V. 1885, 20—27. 107 Lancz, 1943, 76—83. Az egri káptalantól hiteles másolatot kért a püspököt megillető tizedekről. 108 Vis. Can. II. 6. 109 Lancz, 1943, 21. 110 MS. 1869, VII. 3. 170. 111 Lancz, 1943, 39. 112 Uo. A templom belső felszerelése szegényes volt és java részét a püspök adta. A felszerelésre vonatkozóan a Vis. Can. III. kötet ad felvilágosítást, amit Barnaki András készített 1711-ben. 113 Karcsú, VI. 1886, 48. 114 MS. VII. 1869, 3. 174. — 1700. szeptember 16-án eskümintát kért a győri káptalantól a kanonokok hitvallására. 115 MS. VII. 1869, 3. 174. — Berkes András nagyprépost királyi kinevező okirata 1700 júniusában kelt. A levéltárban található 1800-ban kelt okirat szerűit Dvornikovits püspök csak két kanonokot nevezett ki és részükre kanonoki házról gondoskodott. A felsővárosi plébánia halotti könyve szerint viszont Széchenyi Ferenc (1702), Czigárovics János (1704) és Mráz Gergely (1709), mint kanonok halt meg, Űjfalusi Tóbiás is kanonok volt ebben az időben, mert a váci káptalant ilyen iminőségben képviselte a szécsényi országgyűlésen. 116 Rétság, Beroel, Szirák, Gomba, Pécel, Tápiószecső, Kóka, Űri, Szalkszentmárton, Váchartyán, Sződ, Kisnémedi. Adománylevelet és a káptalan elismerő levelét Dvornikovits MiiRâly 1701-ben terjesztette jóváhagyásra a király elé. A királyi jóváhagyás 1701 júniusában kelt. (Vis. Can. III. В. 28—32.) 117 A plébánia anyaikönyve szerint а XVII. század végén és a XVIII. század első éveiben a domonkos rendiek két tagja (1698) mellett egy jezsuita, egy ferences, sőt kapucinus is működött Vácon. 118 Lancz, 1943, 52. 119 Uo. 53. 1699-ben az alapításhoz 10 000 forintot, illetve annak kamatjait adta rendházépítésre, majd Esterházy Pál nádorinál levő 15 000 forint tőkéje éves kamatait tizenkét szerzetes ellátására biztosította. 120 Karcsú, VIII. 1887, 146. és Lancz, 1943, 52. 121 Lancz, 1943, 53—54. 122 A váci keresztelési anyakönyv bejegyzése szerint a nem katolikus szülők vallását is imindig feltüntették (kálvinista, Haereticus, acatholicus). 1695—1702 között 963 gyermeket kereszteltek, ezek közül 209 szülője volt református. 123 Karcsú, V. 1885, 20—26. és VII. 1886, 93. Dvornikovits Mihály püspök „Értesítője" Kollonich Lipót esztergomi bíborosnak. Kelt 1700. február 7-én. 124 Lancz, 1943, 72—73. 125 Karcsú, VII. 1886, 94. 126 Lancz, 1943, 75. és MS. VII. 1869, 170. 127 Bánk, 1970, 177. 128 Karcsú, VII. 1886, 93—94. és I. 1880, 72. — Az 1714. április 29-én kelt megállapodásban megengedi, hogy a robotot és egyéb szolgalmakat évi 300 forinton megváltsák. Az összeget évi két egyenlő részletben fizették Szent György és Szent Mihály napján. Protocollum Episcopatus Vác Nr. 84, de Anno 1714. 247
