Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
káptalani szerződésben a város felosztásáról: OL, E—85, Tragor, 1935, 62—63; Karcsú, 1880, I. 83 A fertályokról: PmL V—401/c: 1831. évi tűzrendészet! felosztás és az 1845. évi utcarendszábály; — Dercsényi, 1958, II. 250. 84 Városépítési rendeletről: Karcsú, 1880, II. 64. 85 Uradalmi telepítési rendelet a külső kertekről: Karcsú, 1880, II. 87; PmL U 83; Copia mappae originális Vacziensis de Anno 1777; PmL, többi Vácra vonatkozó térképe: U—82, Mappa terreni Vacziensis, 1813; — U—311 és 312, Vácdukara 1857; — U 324/1: Vác mezőváros hátára, 1850; — U 276/1—11, Vác, 1863; — U 277—278, Vác Alsó- és Felsőváros, 1863. — Az OL további váci térképei: S 12, Div. XIX,, Nr. 52:1—2, Nr. 89; — S 78, Pest m., Vác, 1883; Nr. 25: kataszteri vázlatok; — OL, A—40, Nr. 20: Hauptausweis über die im Königreich Ungarn Waitzner dioecesiumes... az összeírás hárotm külső helyet említ : Kőhíd (Bukihíd), Téglavetők kunyhói, Nagyszál. 86 A dukai és szadi határról készült 1738. évi kéziratos térképvázlat 1 : PmL IV—31, Fasc. 13, Nr. 5.... Rudnyászky József és a váci püspökség perében szerepel; — Tragor, 1927, 35. 87 Az 1813. évi térkép: PmL U 82, Presentem mappám terreni oppidi Nagy Vacz cum facie loci combinaindo... ; — A váci vámhatár 1818. évi leírása: PmL V— 401/b. 88 A városi terület kiterjedése és felosztása: PmL V—401/e: Vác mezővárosának belső telkei. Az 1847. évi felmérés szerint Pekarovich Ignác (mérnök dolgozta ki. A város felső része 1 674 374 •-öl, az alsó része 4 331 212 Q-öl, a külsősége pedig 17 403 039 •-öl ivolt. A belső részeken összesen 1290 számozott házhely volt. 89 Rajz, 1943, 167. 90 Csak az egyházmegye keleti, Szolnok vármegyei és a kisnógrádi részeken levő települések lakossága maradt meg katolikusnak. 91 Rajz, 1943, 190. 92 Chobot, I. 1915, 36. 93 Rajz, 1943, 128—130. A városban a török hódoltság kezdetén öt templom volt: a Boldogasszonyról elnevezett székesegyház a püspökvárban, a Szent Mihály-plébániatemplom a Németváros főterén, az Ágoston-rendiek Szent Jakab-kolostori temploma a két ikerváros közötti területen, a Szent Margit-templom à vár keleti részén és a Szent Lélek-templom a bécsi kaputól ÉNy-ra. A két utóbbi templom a várfalon kívül volt. A Szerit Mihály-templomot a reformátusok 1626-ig használhatták, mert ekkor Murteza budai pasa a keresztényeket a városból kitelepítette. Ezután a református gyülekezet a városfalon kívül álló Szent Lélek-templomot vette ibirtokba. A katolikus hitélet ez időben szűnt meg. A bécsi kaputól ÉNy-ra, a verőcei út, a Duna, valamint a városfalat jelentő sáncok („Hégyes"toronyhoz lefutó városfal külső része) és a mai fegyház (az akkori temető) közötti területen jött létre valószínűleg már 1610—1615 körül a „keresztény ráják" városa, a Tabán. Erről Evlia Cselebi is megemlékezik. (Karácsony, I. 1904, 389.) Brawn Eduárd angol orvos Vácon átutazva megemlékezik arról, hogy a keresztények egyetlen templomát a városon kívül látta. (Szamota, 1891, 328.) A keresztény ráják városának — ahol a váci reformátusok laktak — középpontjában a mai Tabán felső részén állt a Szent Lélek-templom és a temető. Körösi Mihály váci prédikátor 1687. február 18-án kelt házeladási szerződésben részletesen körülírta az eladott ház helyét, amelyből megtudjuk, hogy az a református paplaktól a második, s szomszédai alapján tudjuk, hogy a mögötte levő ház már a Duna partjánál volt. A helyét tehát a mai Tabán utcával lehet azonosítani. (Karcsú, VII. 91 és a PH. 1977. júl. 2.) A Szent Lélek-templom tornya 1670-ben ledőlt. A reformátusok által ácsolt harangtoronyban a török a harangozást megtiltotta. A gyülekezet ezért 1671-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől kérte, hogy járjon közbe a harangozás újbóli megengedéséért. (Hegyi, 1976, 159.) 94 Szarka, 1947, 121. 95 Uo. 96 A név és szolgálati hely szerint felsorolt papok és licenciátusok között váci nem volt, vagyis a katolikus hitélet a hódoltság utolsó évtizedeiben teljesen szünetelt. 97 Rajz, 1943, 194; — FÖldváry, 1898, 85. 121—128. 171, 214. A váci református egyházközséget az 1628-as ráckevei, az 1629-es dünapataji kerületi ülésen Bölcskei Pál prédikátor képviselte. 1647-ben a püspök tisztjei elvonták a váci protestáns lelkész jövedelmét jelentő püspöki tizenhatodot. Nagykőrös város 1632—33. évi 246
