Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

sában azt is hangsúlyozta, hogy a falusi bírák vagy a kis Káptalanvác tanácsa is kiveheti az esküt.

527 A reformkori törvények — az 1836:20. te. a szóbeli perek, az 1840:9. te. a mezőrendőri és az 1840:122. te. a csődperi bíráskodásról — a rendezett tanácsú mezővárosoknak jóval magasabb perértékig adtak első fokú bíráskodási jogot, mint az alacsonyabb jogállású tanácsoknak? Az uradalmi prefektus ellentmondott és a vonatkozó kérvényt és iratokat kérte a tanácstól. A szakigazgatásilag is megerősödött tanács (1. fent: jegyzői hivatal s köv. hivataloknál) megtagadta a prefektus kérését és közvetlenül a megyéhez folyamodott. A megyei közgyűlés megerősítette a tanácsot csődpereknél a bíráskodási jogában — a törvény előírása értelmében — még 1840-ben, és ezzel egyúttal rendezett tanácsú mezővárosnak is elismerte Püspökvácot.

528 Közvetve tartozott a közigazgatási bíráskodáshoz (Ш. megintéshez vagy megszégyenítéshez) az egyházi alsó fokú dorgálási jogkör. (Ezt a református egyKazak is alkalmazták; vö.: ekklézsiamegkövetés.) Ez résziben hatósági jellegű volt. Ha ugyanis „kisebb vallási vagy erkölcsi kihágás miatt a plébános magához hívatott valakit, és az nem jelent meg nála, akkor a tanács az illetőt a hadnagy útjár* késztette megjelenésre".

529 * * * A Vácon előforduló pereknél külön csoportosíthatjuk a büntetőjog és a magánjog (házassági jog, vagyonjog) körébe tartozó ügyeket. A perekből kiderül, hogy milyen ügyekben, milyen határig és milyen büntetésnemekkel ítélkezett a tanács, az úriszék és a megye. (A csoportosítást a korabeli fogalmak alapján végeztük.) » b) Büntetőjog A tanács fegyelmi hatáskörébe tartoztak a kommunitás (a község) alkalmazottai: kötelezettségszegés esetén. A bábaasszonyok 1780. és 1783. évi dorgálásáről, ill. esküjük szerinti kötelességükre intéséről az egészségügynél már volt szó. A közrendészet alpontban említettük a bakterek (éjjeliőrök) büntetését is. Első esetben a baktereket megintették — ismétlődés esetén 25 pálcával fenyegetve —, ha az órák kiáltását elmulasztják.

530 Másik alkalommal csak betegségére hivatkozva menekült meg a büntetéstől a bakter.

531 Amikor azonban a kapitány rajtakapta a baktert, hogy otthon alszik, 24 pálcával büntette a tanács.

532 A tanács tagjai (a bíróval együtt) az úriszék fegyelmi jogkörébe tartoztak. Tukinszky Györgyöt 1769-lben az ellenőrzés elmulasztása miatt nemcsak felfüggeszti állásából az úriszék, de kártérítésre is kötelezi.

533 Kisebb hanyagság miatt intésben vagy feddésben részesítette az uradalom a tisztviselőket.

534 Arra is volt eset, amikor a prefektus a bírót és az adószedőket írásban figyelmeztette, hogy hivataluktól felfüggeszti őket, ha az adót, záros határidőn belül be nem hajtják.

535 Másik esetben a tanács kérte a prefektust, hogy az egyik „rendetlen és botrányos viseletű" tiszteletbeli tanácsost zárja ki a tanácsból.

536 A sikkasztó tisztviselő már a fegyelmi előtt is kegyvesztett lett. Az 1842. évi főjegyzőválasztásnál pl. a megye határozata alapján: „a hűtlen Csillag Mártonra semmi esetre sem lévén szabad szavazni, miután a városi pénzeket hamisan kezelte".

537 A kihágások (duhajkodások, pajkosságok, kisebb verekedések, rossztevők) 233