Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

vos és a borbély-sebész távollétében — meg kellett gyógyítani a veszett kutyától megmart disznókat.

512 Állatorvos csak 1788—1800 közt szerepel a váci iratokban.

513 i) Az oktatásügy Az oktatásügy szervezete és elsődleges ellenőrzése Vácon egyházi kezekben volt. Mivel azonban a váci lakosok gyermekei nagyobb mértékben tanultak az iskolákban, a tanácsoknak is volt feladatuk az oktatásügyben. (Az V. fejezetben erről is részletesen van szó, ezért csak vázlatosan foglaljuk össze a vonatkozó tanácsi feladatokat.) A tanácstagoknak időnként meg kellett látogatni az iskolákat 1765-től, ami távolról sem volt szakmai ellenőrzés, mivel többségük kevésbé volt tanult. Szorgalmazniuk kellett viszont az alapismeretek elsajátítását és az erkölcsös nevelést. A tanácsok anyagiakkal járultak hozzá az iskolaügyhöz: a tanítók fizetéséhez, a szegényebb tanulók könyvvásárlásához, az iskolaépületek javításához vagy építéséhez. Idővel a tanácsok fizették az igazgatót és a tanítókat. Püspökvác és Káptalanvác tanácsa iskolaügyben is együttes ülésen határozott a terhek viselésében. Korábban Kisvácon a bírák aláírásukkal hitelesítették az iskolamester díjlevelét. 7.6 AZ IGAZGATÁSI (HELYI) BÍRÁSKODÁS (BÜNTETŐJOG — MAGÁNJOG) A bíráskodás — a helyi igazságszolgáltatás — valamint egy mezőváros büntetőjogi és magánjogi problémaköre Vácon is többrétűvé vált a XVIII. század második felétől. Az érzékeltetésül rendszerezett ügyekből Vác hétköznapi életét is kiolvashatjuk. A bírósági fórumok a hatalmi alá- és fölérendeltséget is tükrözik. Igazgatási bíráskodásról beszélhetünk, mivel az igazgatási szervek (tanács, úriszék, szolgabíró, megye) igazságszolgáltatásáról van szó váci vonatkozásban. A földesúri hatalom alatt levő mezővárosokban (és falvakban) a bíráskodás a földesúré, amit az úriszéken gyakorol megbízott tisztjein keresztül.

514 Az úrbéri szerződésekben viszont ebből a jogából is átenged az általa jelölt bírónak és tanácsnak: kisebb ügyekben, előírt értékhatárig. A bírságpénzekből eredő jövedelmet is béreli földesurától a mezőváros. Vác földesurai statútumokban írták elő, hogy milyen ügyekben és milyen értékhatárig bíráskodhat a tanács. A XVIII. században és a reformkorban a törvények és a kormányszékek rendeletei mellett (ill. azok alapján) a megyei statútumok is szabályozzák a jogrendszert és az igazságszolgáltatást, sőt az úriszéki bíráskodásban is egyre inkább képviselteti magát a megye: a szolgabíróval, ill. az esküdtekkel.

515 A tanács ítéleteit az úriszékre, onnan a megyei sedriára lehetett fellebbezni. Az úriszék a tanács bíráskodási ügyintézésére és illetékességére (= a város határán túli ügyekben nem bíráskodhat) is hozott határozatokat.

516 Nemesember ügyében első fokon is csak a megye bíráskodhatott. Ezért is kérte a tanács a szolgabírót, hogy a sikkasztó Csillag Márton volt főjegyzőt szólítsa fel nemessége igazolására.

517 231