Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

kek szemlátomást nagyobb előmenetelt tesznek ... félesztendőt alig töltenek keze alatt, már is a betűismerést, slabikálás-t (betűkikeresés) és olvasást helyesen megtanulták, míg a normális (nemzeti iskolai) tanítók alatt annyi előmenetelt esztendeig sem tettek volna".

256 II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete után Kisvác református lakosai a templom és paplak megépítése után az önálló iskola és tanítói lakás létesítéséhez engedélyért folyamodtak Pest vármegyéhez és a váci püspökhöz. A gyülekezet az engedélyt 1783. november 10-én megkapta, és még az évben Takács Ádám prédikátort — Karács Teréz nagyapját — meghívták Rákospalotáról lelkésznek és Budai Györgyöt Óbudáról iskolamesternek. A gyermekek oktatását még a tanító megjelenése évében megkezdték, és önállóan, a katolikus gyermekektől elkülönítve, egészen 1787-ig folytatták is.

257 1787-ben II. József parancsára közös, felekezeti megkülönböztetés nélküli iskolát — „vegyes oskola" — kellett szervezni.

258 Ekkor a gyülekezet elbocsátotta első tanítóját, aki Szadára távozott.

259 öt Pápolczy Sámuel, Dombai, majd Butsek katolikus tanítók követték, akiknek fizetését 3

Д részben a város, i

U részben a püspöki és káptalani uradalom fizette.

260 1794-ben a kisváci filiális iskola falai omladoztak, a községi tanács eladását és új építését tervezte.

261 Kisvácon újra , működött református tanító.

262 A református gyülekezet 1801-ben megvásárolta az uradalomtól a „normális vegyes oskolát a paplak felső szomszédságában ... és ezt elcserélte 1807-<ben ... Gyöpös János nagy telkével, ráfizetve 1200 forintot".

263 A felsővárosi római katolikus elemi iskola helyett 1788-ban új iskola építését határozták el. 1790-ben a pozsonyi tanfelügyelőség bekérte az építési tervrajzokat.

264 A királyi kamara engedélyezte a felsővárosi iskolaépület eladását és a vételárából megépítették a Diadalkapu mellett az új iskolát.

265 Pest-Buda mellett a századforduló előtt és után is, Vác igen aktívan részt vett azokban a törekvésekben, amelyek az oktatás, a művelődés és az anyanyelv ápolása, használata, megújítása oldaláról közelítik meg és vélik megoldani az egyre erősödő társadalmi és gazdasági alapú országos gondokat. A XVIII. század utolsó évtizedeiben kibontakozó nyelvújítás kiemelkedő egyénisége Kármán József, aki Ambró Ferenc váci tipográfus műhelyében 1794ben „Uránia" címen folyóiratot indított.

266 Ebben közölte két jelentős művét, a „Fanni hagyományaiét és „A nemzet csinosodása" című tanulmányát. Ezen kívül több magyar, latin és német nyelvű vallásos, tudományos és irodalmi értékű művet, valamint tankönyvet nyomtattak.

267 Az 1755j

ben

268 Ambró által alapított nyomda Gottlieb Antal, Plensel Lipót, valamint Somogyi és Lukács tulajdonában 1848/49-ig működött és alapját képezte a siketnémák nyomdász és könyvkötő ipariskolájának.

269 A nemzeti törekvéseiket pártoló nemesség ügybuzgalmából 1802-ben Cházár András létrehozta I. Ferenc császár jóváhagyásával a régi püspöki palotában hazánk első siketnéma-intézetét.

270 Ezt követte 1825-ben a volt Theresianum épületében a Magyar Katonai Akadémia megszervezése.

271 A siketnéma-intézet alapvetően alsófokú oktatási intézmény volt, mert mind a tanulók életkora, mind a tanított tantárgyak megegyeztek az anyanyelvi iskola tananyagával. Az intézmény igen hamar, széles körben ismertté vált. Falai között fontos pedagógiai, de főként módszertani útkereső munka indult meg. A két országosan is jelentős intézmény Vácra telepítését nem csupán az üresen álló kamarai épületeknek köszönheti, hanem a Habsburg-ház a katolikus püspöki székhelyeket tudatosan fejlesztő szándékának is. Szerepet játszhatott az uralkodó családi kap194