Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

tudjuk azt, hogy 1741 körül a Német-Tabánban, korábban (1889—1718 között) az Alsóvárosban, majd 1780 után az alsóvárosi Burgundia negyedben és a Luxemburg negyedben éltek. Ennek ellenére 1785 körül a Felső városban többen beszélték a német nyelvet, mint a települési helyzetből erre következtetni lehetne. Az alsóvárosi szegény németek nyelvüket magyarra cserélték, amíg a német nyelv hagyománya a felsővárosi gazdagok között tovább maradt fenn, pedig közöttük nem is mindegyik volt német származású. A XVIII. században egy családon belül is történhetett nyelvcsere, ami a kor egyik jellegzetessége volt. Ez csupán a XIX. század közepén változik meg. 1840 körül Vácon a tehetős német nyelvű gazdag családok többsége magyar nyelvűvé válik és névmagyarosítást hajt végre.

67 A XIX. század elején tűnik fel Vácon még egy nemzetiségi csoport, amely még szintén német nyelvű volt ;

: ez a zsidó. Az 1724. évi megyei taksális összeírásban két zsidó adófizető szerepel: Mézes Jakab és Országh Márton. Azonban tudjuk, hogy őket 1727 körül Althan M. Frigyes püspök a városból kitiltotta. Hosszabb idő után, 1813-ban zsellérként Zenner Mátyás bérlő telepedhetett be a városba az uradalom engedélyével. A céhes iparosok tiltakozása ellenére 1815ben már 15 zsidó család élt itt, majd 1840-ben már 25 családra nőtt a számuk. Legtöbbjük házaló bátyus zsidó lehetett, családjukat nem is azonnal hozták magukkal. A megyei lélekösszeírások életkorra vonatkozó adatai szerint 1—17 életkor közötti gyerekek jelentősebb száma csupán 1840 körül jelenik meg. Korábban 17—40, illetve 40 életévnél idősebbek kerültek kimutatásra. A zsidó értelmiség 1838 körül jelenik meg Vácon, akkor Kratzmer Ignác seb- és állatorvos telepedett le. Hamarosan egyházközség megalakulására is sor került, 1840-ben 25 család az első izraelita istentiszteletet a Sáros utcai (ma Széchényi u.) Polákféle házban tartotta meg. Az első rabbi Neumann Adolf, s az új váci izraelita hitközség felügyelője pedig Reichmann Joachim volt. Az uradalom engedélyével kereskedést és kocsmabérlést folytattak, valamint az 1845 körül kialakult váci fiákerközlekedést bonyolították le. 20. táblázat: A váci zsidóság létszámának alakulása 1650—1863 között Az 1840-es évek előtt a váci zsidóságot nemcsak önálló vallásként, hanem önálló etnikumként is kell felfogni, mert csupán egy részük született Magyarországon. A váci zsidók jelentős része Trencsén, Nyitra, Pozsony megyék területén született és német vagy jiddis anyanyelvük volt. Többségükben Cseh-, Morvaország, Szilézia és Szászország területéről telepedtek ide. Azonban második 167 л Család- Lélek- Életkor ь szám szám 1—17 17—40 40— 1650 3 15 — — — 1724 2 10 — — — 1727 40 200 _____ 1815 10 50 — — — 1818 12 53 1 2 10 1822 22 113 1 22 3 1823 29 145 — 23 6 1840 25 125 — — — 1842 20 100 11 7 13 1863 200 1000 — — —